Tudod-e, mi hívta életre Magyarország legnagyobb múzeumát? És azt, hogy hogyan kerülnek a házak a Skanzenbe? Különleges kiadvány jelent meg a Skanzen első 50 évéről.
Ha valaki átfogó és részletgazdag képet szeretett volna kapni mindarról, amit Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma létrehozott az elmúlt fél emberöltőben, annak ez idáig nem lehetett könnyű dolga. Rengeteg kiadvány jelenik meg évről évre a múzeum gondozásában, kezdve a kutatási eredmények publikációitól (Ház és Ember) az ismeretterjesztő jellegű tematikus kiadványokon (Skanzen Füzetek) át az évente frissülő kiállításvezetőkig.
Mindez jól mutatja, mennyire sokszínű és szerteágazó a múzeum tevékenysége, és mennyi tudást rejt mindaz, melyet a Skanzen munkatársai évtizedes kutató- és leltározó munkával begyűjtenek és kiválogatnak az utókor számára. Mégsem volt eddig olyan összefoglaló kötet, amelyben a múzeumtörténet és a felépült tájegységek tudományos igényű bemutatása mellett arról is írunk, hogy mit jelent ma a Skanzen és mit jelent számunkra a múzeum.
Elképzelt álmok, megvalósult történetek – A Skanzen első ötven éve
(1967-2017)
című kiadvány, mely a Skanzen első ötven évét foglalja össze rendhagyó módon.
„Ez az emberléptékű, lekicsinyített világ magába sűríti a világmindenséget. Itt könnyebb átlátni az összefüggéseket, megtalálni az élet – valahai és mostani – értelmét.” (Kustánné Hegyi Füstös Ilona, múzeumpedagógus)
Egy múzeum történetét elmesélni nem könnyű, főleg, ha ilyen nagy múltú és sokrétű, mint a Skanzené. Úgy gondoltuk, akkor nyújtunk igazán hiteles képet, ha egyszerre kínálunk egy áttekintést a külső szemmel is jól látható eredményekről – azaz arról, mi történt az első lakóház helyének kijelölése óta, és mi mindent valósított meg a múzeum az elmúlt öt évtizedben – és egyszerre meséljük el mindezt azok szemével, akik mind-mind hozzátettek ahhoz, hogy a múzeum azzá váljon, amit ma látunk, tapasztalunk belőle. Mondhatnánk azt is, hogy a kötet segítségével
kívülről-belülről bejárhatjuk a múzeumot és egy sokkal mélyebb, személyesebb képet is magunkévá tehetünk róla.
A kötet ennek megfelelően két részre tagolódik: első része a múzeum “intézményes” története, a második rész pedig egyfajta “oral history”. Hogy miért fontos ez a kettő, könnyebben megérthető, ha visszatérünk a címhez. A Skanzen ugyanis – annak ellenére, hogy egy alapításakor meghatározott alapkoncepció szerint épül és terjeszkedik ma is tovább – egy folyamatosan változó múzeum, mely a belső és külső változásokra állandóan reagálva fejlődik tovább, finomítja céljait, küldetését. Egy olyan hely, amit azok is alakítanak, akik részt vesznek az itt folyó munkában, és amelyet tágabb értelemben is meghatároz a nemzetközi környezet, annak folyamatosan változó muzeológiai tendenciáival, kihívásaival. Így fontos volt számunkra, hogy nem csak a „hivatalos” történetet, hanem a múzeum alakulásának és alakításának folyamatát is bemutassuk – annak minden irányváltásával, akár buktatójával, tévútjaival, hibáival együtt. Ezért lett a jubileumi kötet címe „Elképzelt álmok, megvalósult történetek”.
Az első részben nem csak a múzeum fejlődésének útjai, fontosabb állomásai követhetők nyomon az ötvenes évek végétől egészen napjainkig, de olyan kérdésekre is választ kaphatunk, melyeket nap mint nap szegeznek hozzánk látogatóink egy-egy tájegységi séta során:
Mi dönti el, hogy melyik épület kerül be a múzeumba? Honnan szerezzük be az enteriőröket? Mit jelent a hitelesség?
És végül, arra, hogy hogyan tesszük mindezt a legkülönbözőbb korú, érdeklődésű, képességű és igényű látogatók számára érthetővé, sőt, élvezetessé. A múzeum „intézményes” története tehát elsősorban az eredményekről szól.
„A tájegység olyan kicsit, mint egy saját gyermek, gondoztuk, nevelgettük, vigyáztunk rá, aztán pedig külön életet kapott, és minden betérő látogatóval interakcióba kerül.” (Nagyné Batári Zsuzsanna, néprajzkutató muzeológus)
És hogy mi van az érem másik oldalán? Vicces, érzelmes vagy épp meghökkentő történetek elevenednek meg a beszámolókban: megszólalnak a múzeum egykori alapítói, jelenlegi kollégák, a múzeumhoz közel álló emberek. Megtudhatjuk, mit rejtett el a kőfaragó az épülő tájegység egyik lakóházának kapujába, belepillanthatunk, milyen rendezőként forgatni a Skanzenben, vagy megtudhatjuk, mi adta az ötletet Mádl Dalmának, hogy vidéki házat vásároljanak férjével. Munkatársaink egy-egy kezdeményezésről, a múzeum egy-egy sikeresnek bizonyuló vállalkozásáról szóló irásai olyan háttérinformációkat, érdekességeket rejtenek, melyek pontosan arra világítanak rá, mennyire gazdag a múzeum világa, melyhez a megszólalók jelentős része mára ezer szállal kötődik.
„A muzeológus közvetlen élő kapcsolatba kerül a ház igazi építtetőjének családjával, a leszármazottakkal és a környezetükkel már a ház kiválasztásakor. Ez a sokszor hónapokon, éveken keresztül fennálló kapcsolat a ház felépítésén túl egy életre szól. Nem egy portánk megnyitásánál láttam, hogy a nyitóra eljött családok karéjában szipogó dédunokák és unokák, deresfejű, könnyező parasztok simogatták a muzeológus kezét. Mindent tudtak egymásról.” (Rassy Tibor, a Skanzen egykori történész-muzeológusa)
A kötet szinte bárhol felüthető. Ha viszont lineárisan haladunk az olvasásban, megtudhatjuk,
hogyan tette meg az utat a múzeum egy elsősorban építészeti indíttatású múzeumból egy úgynevezett nyitott, szolgáltató, társadalmi múzeumig.
A látogatói igényeket előtérbe helyező, a múzeumi közgyűjteményt széles körben hozzáférhetővé tevő nyitott múzeumot – melynek koncepciója a mai Skanzent leginkább meghatározza – elsősorban az foglalkoztatja, hogyan tud kilépni saját falai mögül. Ezért viszünk múzeumpedagógiai foglalkozásokat olyan települések iskoláiba, ahonnan nehéz lenne eljutni a múzeumba (Bőröndmúzeum projekt), ezért térünk vissza egy utazókiállítással épületeink származási helyére (Robog a Skanzen! projekt), ezért dolgozunk ki folyamatosan speciális csoportoknak szóló foglalkozásokat (Integrált tábor, Demens program), ezért tesszük gyűjteményünk minél nagyobb részét digitálisan is elérhetővé, megközelíthetővé (Skanzen App, megújuló műtárgy-adatbázisok) és ezért tartjuk és vesszük fel újonnan a kapcsolatot egyre több lokális közösséggel.
Reméljük, minél többen forgatják majd ezt a kiadványt épp olyan lelkesedéssel, amilyennel a Skanzen megálmodói, létrehozói és alakítói végezték és végzik ma is nap mint nap a munkájukat. Ennek eredményét nyújtjuk át ebben a kötetben. Forgassátok szeretettel!
A kötet szerzői: dr. Cseri Miklós és dr. Sári Zsolt.
A kiadvány a Skanzen50 című, rendhagyó múzeumtörténeti kiállításhoz kapcsolódik.
Megvásárolható a múzeum Portékaboltjában a nyitvatartási időben, megrendelhető a skanzenporteka@skanzen.hu emailcímen.
SKANZENBLOG 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!