A 19. századi teherbeejtési pereket vizsgálva rengeteget megtudhatunk a kor gondolkodásmódjáról, szokásvilágáról.
Körúton Szent Mártonnal a csillebérci úttörőtáboron keresztül a moldvai csángó Forrófalvára
Mi a köze a Skanzennek Szent Márton legkeletibb európai kultuszhelyéhez? Többek között a moldvai csángók Márton-kultuszáról is olvashatunk az alábbi cikkben.
Múzeumban – közösségben
A mai magyar modern múzeum sokkal több, mint bemutatóhely. Jól mutatja ezt a Skanzen több száz aktív közössége is. Ismerd meg a Skanzent mint közösségi múzeumot!
Sajtkészítés az esztenán
A tejtől az ordáig – Egy gyergyószentmiklósi esztenán kísértük végig a helyi sajtkészítés folyamatát.
Műtárgysorozat – Mágikus tárgyak
Használati tárgyak a régi paraszti tárgyvilágból, amiknek mágikus erőt tulajdonítottak.
1934, Nemesradnót – A Trianon utáni első magyar szobor avatása Felvidéken
A Pósa Lajost ábrázoló szobor a trianoni döntés utáni első magyar szobor volt a Felvidéken. Élő történelmi jelenetben idézzük meg az ő alakját is.
Hajléktalanok a múzeumban – Reintegrációs program
„Kell egy hely, ahol mindenki tiszta lappal indulhat” – a Skanzen és a Máltai Szeretetszolgálat közös, hajléktalanoknak szóló reintegrációs programjáról.
Hol a határ?
Ajtó, küszöb, kerítés, határkő – Mi mindennel jelölték a határokat és hol húzták meg őket? Határ-jelek a múltból.
Az egyházmegyei levéltárak a múlt kincsesládái – Egy válóper 1841-ből
A Skanzenbe látogatva és a kiállításokat nézegetve sokakban felmerül a kérdés, hogy a berendezett épületekben, portákon milyenek lehettek az emberi viszonyok, az élet, a család, a munka. Szívesen elképzelünk fiktív helyzeteket, hogy élettel telivé tegyük […]
Nehézipari központból idegenforgalmi vonzerő – Hogyan alakult ki a molnárkalács sütés hagyománya Borsodnádasdon?
A helyi kulturális hagyományból idegenforgalmi és gazdasági erőt kovácsoltak a borsodnádasdiak az ostyasütés hagyományának újraélesztésével.
