Jószomszédság – közel a segítség!

„Bajban ismerszik meg az ember…” Milyen igaz ez a mondás most… Rég nem látott lakossági összefogás és segítőkészség tapasztalható az elmúlt napokban világszerte a koronavírus elleni küzdelemben. Települések, lakóközösségek, szomszédok fognak össze, hogy közösen segítsék egymást, a rászorulókat és időskorú ismerőseiket. Újra elkezdtünk figyelni egymásra? 

Néhány évtizeddel ezelőtt az emberek közötti kapcsolat sokkal közvetlenebb volt. Az egymás mellett élő szomszédok ismerték egymást, tudták, kivel mi történik, mire van szüksége. Kölcsönösen segítettek egymásnak, összefogtak nagyobb munkák elvégzésében, vigyáztak egymás gyerekeire. Falun és nagyvárosban egyaránt meghatározó társadalmi térnek számított a szomszédság. Ön ismeri a szomszédait? Szoktak összejárni? Segítik egymást? 

Nézzünk szét a nagyvilágban, milyen közösségi alapon működő szerveződések léteztek a történelem során és milyen példák léteznek napjainkban!

Az értelmező kéziszótár megfogalmazása szerint a szomszéd valaki mellett vagy közelében lakó személy, család. A szomszédság pedig az a helyzet, viszony, állapot, amely a szomszédok közt létezik, a szomszédok összességét is jelenti. A szomszédság tehát földrajzi egység és társadalmi kapcsolatrendszer is egyben.

A falu- és városszociológusok szerint a tradicionális társadalmakban

a szomszédság intézménye a vészhelyzetekben (pl. természeti csapások), szükséghelyzetekben (pl. szüret, útépítés, kútásás, házépítés) és a kalákákban (közös munkák) gyökerezik,

melyeknek megoldása a közösség tagjainak közös érdeke. Az iskola előtti szocializáció során a lakóközösségben, a szomszédsági körben sajátítja el a gyermek a helyi ismereteket, értékeket. Az emberek a családi közösségen túl tehát például a szomszédságon keresztül kapcsolódnak be a társadalmi életbe.

Tavaly nyáron kollégáimmal Németországban készítettünk interjúkat Erdélyből elszármazott szászokkal. A szászokkal folytatott beszélgetések során kollégáimmal felfigyeltünk arra, hogy amikor a szász etnikum jellemzőire kérdeztünk, legtöbben az egykori közösségi összetartozást, a szász szomszédságokat emelték ki válaszaikban, amelyet Németországba költözésük után is életben tartottak egy ideig, a lehetőségek függvényében. Sőt, továbbra is felelősséget éreznek egymás és Erdélyben maradt közösségük iránt, Erdélybe vissza-visszatérve gyakorolják a szomszédság egykori feladatait, segítik az időseket, rendben tartják a települést, a templomokat és a temetőket.

De kik is a szászok?

A 19-20. század fordulóján Erdély harmadik legnagyobb számú nemzetiségét a szászok jelentették. Történetükkel és kulturális jellemzőikkel többek között Pozsony Ferenc erdélyi magyar néprajzkutató is foglalkozott, a továbbiakban az általa írt szakirodalomból emelem ki röviden, amit a szász szomszédságokról tudni érdemes. A szász falu társadalma kisebb lokális egységekre, úgynevezett szomszédságokra (Nachbarschaften) tagolódott, minden szomszédság további tizedekre (Zehnschaften) volt felosztva, egy-egy falusi tized pedig – a falu nagyságától függően – rendszerint 16-20 egymás mellett fekvő paraszti telket ölelt fel. A szomszédság a társadalom jól szervezett intézménye volt, amelynek funkciója a társadalmi háló fenntartása, a szomszédságban élő családok kölcsönös segítségnyújtása, a közös kutak rendben tartása, az esküvők és temetések közös szervezése, a tradíciók őrzése és továbbadása, a fiatalok szocializációjának elősegítése és az egyházhoz való viszony ellenőrzése volt. A társadalom nem csak lokálisan, de életkoronként és korcsoportonként is szerveződött.

A szomszédság tagjai felelősséggel tartoztak egymás iránt,

vezetőjük egy öregebb és egy fiatalabb szomszédsági atya volt, akiket kettő vagy négy évre választott a közösség. A szomszédságok életét kezdetben szóbeli megállapodások, később pedig írásbeli szomszédsági cikkek szabályozták. Alapokmányukat és a tagok éves pénzbeli hozzájárulását a díszesen faragott, festett szomszédsági ládában őrizték. Ezt a legtöbb szász faluban két kulccsal lehetett nyitni, az egyik mindig az öregebb, a másik a fiatalabb szomszédsági atyánál volt. A közösségben történt eseményeket (esküvő, betegség, tűzeset, haláleset stb.) először a szomszédsági atyának jelezték.

A tagok közötti kommunikációban fontos szerepe volt az úgynevezett szomszédsági táblának, amely biztosíték volt arra, hogy a hír biztos forrásból, a szomszédságfőtől érkezik. Ez kezdetben egyszerű hosszúkás fadarab, később a barokk hatására igényesebben megmunkált, leggyakrabban szívformára emlékeztető fatábla volt, amelyen sokszor a készítés évszáma és a szomszédság jele, elnevezése is megjelent. Korábban a szomszédsági atya szóbeli üzenetével indították útnak, később az írásbeliség terjedésével papírra írt üzenetet, utasításokat is mellékeltek hozzá, hogy házról-házra a szomszédság minden családjához eljusson az információ és a feladat.

A feladatok megszervezése után

a közösség tagjai összefogva osztoztak a nehézségekben és az örömökben.

A házakat a közösség együtt építette fel, esküvő idején az asszonyok összefogtak a lakodalmi étel elkészítésére, temetés esetén a férfiak együtt ásták ki a sírgödröt, segítettek a koporsó hordásában, a szomszédság asszonyai a halotti torra szükséges ételeket közösen készítették. A Nachbarschaft tehát egy olyan paraszti életformát jelentett, mely az élet minden területén jelen volt.

Hasonló közösségi szerveződésekkel máshol is találkozhatunk. Szász mintára az erdélyi magyar közösségekben is látni a szomszédsághoz hasonló intézményeket, amelyek feladata a krízishelyzetek elhárítása és a rituális élethez kapcsolódó események, leginkább a temetés megszervezése volt. Példaként a hóstáti református magyarok körében a 20. század második feléig élő kolozsvári kalandos társaságot, illetve a temetkezési egyleteket említjük. A Kis-Küküllő völgyének néhány falujában (például Küküllődombón) is ismertek helyi szervezetek a szász szomszédságok példája alapján, de azoknak csak a temetkezési funkcióit átvéve az egylethez tartozó személyek temetésének szervezése a feladata. Ádámoson a rituális alkalmak lebonyolítását elősegítő, asszonyokat tömörítő edénytársulatot említhetjük, amelynek fő célja, hogy esküvők, temetések alkalmával biztosítsa a padokat, asztalokat és az edényeket.

Napjainkban sem példa nélküli a közösségi, szomszédsági szerveződés.

• Akár amerikai sorozatokból (pl. Született feleségek) is ismerős lehet az Amerikai Egyesült Államokban és több európai országban (pl. Hollandia, Norvégia, Anglia) is általános „Neighborhood watch”, azaz a szomszédsági figyelőrendszere, ami nem más, mint a szomszédsági körben civilekből szervezett csoport, amely a bűnözés és vandalizmus megelőzésének segítésére szerveződik. Bűncselekmény gyanúja esetén azonban a szomszédságok tagjai csupán jelentést tesznek a hatóságoknak, de nem lépnek közbe. 

• 2017-ben Algyőn szomszédsági önkéntes program indult, amelynek a generációk közötti kapcsolat kialakítása volt az egyik fő célja. A fiatalok például a digitális eszközök használatára tanítják az idősebb korosztály tagjait, akik cserébe a sütés-főzés fortélyaiba avatják be őket. A program nagy segítségére van az időseknek az elmúlt napokban is, hiszen az önkéntesek a közösségi hálón és a civil szervezeteken keresztül érkező igények alapján segítenek nekik a bevásárlásban, a csekkbefizetésben, ügyintézésben. 

• Az újpalotai lakótelep közösségfejlesztő programjának célja a valós, funkcionális szomszédsági egységek létrehozása volt, ahol megelevenedhetnek a szomszédsági kapcsolatok. Ehhez a városrész 5 különböző lakónegyedében szomszédünnepeket szerveztek, amelyek tartalmát a helyi közösség találta ki.

• Az aktuális sajnálatos helyzetben is látni jó pár pozitív példát a lakossági összefogásra. Példaként említve Kolozsváron a koronavírus-járványra való tekintettel létrejött a „Házhoz megy a segítség” kezdeményezés, amely során segítséget nyújtanak azoknak az időskorúaknak, akik a legveszélyeztetettebbek ebben az időszakban. Kolozsvár nagyváros, az elképzelés újszerűsége az, hogy a segítséget lokálisan, a szomszédolás felerősítésével kívánja elérni, helyben oldja meg az idősek problémáit. A „segítők” csoportjához bárki csatlakozhat, aki egyébként is eljárna a boltba autóval vagy gyalog és szívesen beszerezne néhány alapvető élelmiszert szomszédainak is. A platform egyben egy adatbázis is, amit a későbbiekben, a vészhelyzet fokozódása esetén használni lehet, illetve tájékoztatni lehet az önkormányzatot is, hogy melyek azok az esetek, amelyet az önkormányzatnak is segítenie kell.

Vigyázzunk időskorú családtagjainkra, rokonainkra, ismerőseinkre!

Segítsük és támogassuk környezetünkben egyedül élő idős embereket annak érdekében, hogy ne kelljen elhagyni otthonukat a napi ügyintézés és bevásárlás céljából.

Ha többet is meg szeretne tudni a szászok történetéről és kultúrájáról, kövesse figyelemmel a Skanzen új Erdély tájegységének épülését, ahol egy szászújfalusi házat építünk fel másolatban!

Szerzői jogvédelem

A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett. 

Képek forrása: a 3. galéria első két képének forrása: azopan, a többi forrásjelölés nélküli fotó magántulajdon. A SZOMSZÉDSÁGI TÁBLÁK A NÉMETORSZÁGI ERDÉLYI SZÁSZOK MŰZEUMÁBAN TEKINTHETŐK MEG (SIEBENBÜRGISCHES MUSEUM, GUNDELSHEIM.) A szomszédsági táblák galériájában az első és utolsó két tábla erdélyi szászok magántulajdona.

Felhasznált irodalom

POZSONY Ferenc

1997 Az erdélyi szászok jeles napi szokásai. Csíkszereda: Pro-Print Kiadó

2009 Erdély népei. Szászok, örmények, székely szombatosok, cigányok. Néprajzi egyetemi jegyzetek 6. Kolozsvár: KJNT-BBTE Magyar Néprajzi és Antropológia Tanszék

REZESSY Anna

2001 „Összejönnek a szomszédok is…” A szomszédság rendszere Homokmégyen. Tabula 4. évf. 2. sz. 83-121.

SZABÓ Á. Töhötöm

2009 Kooperáló közösségek. Munkavégzés és kapcsolatok a falusi gazdálkodásban. Marosvásárhely: Mentor Kiadó

TÓTH Eszter Zsófia

2010 Kádár leányai. Nyitott Könyvműhely Kiadó KFT.

Internetes források

A magyar nyelv értelmező szótára, „szomszéd” szócikk

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/sz-4A3C0/szomszed-4CCA6/ letöltés dátuma: 2020.03.25.

A magyar nyelv értelmező szótára, „szomszédság” szócikk

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/sz-4A3C0/szomszedsag-4CCBA/ letöltés dátuma: 2020.03.25.

Szolidáris szomszédság Újpalotán. URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország

http://www.urbact.hu/node/218 letöltés dátuma: 2020.03.25.

Házhoz megy a segítség: Kolozsváron „szomszédolással” segíthet az időseken 

https://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/124014-hazhoz-megy-a-segitseg-kolozsvaron-szomszedolassal-segithet-az-id-seken letöltés dátuma: 2020.03.25.

Szomszédsági önkéntes program indul Algyőn és Hódmezővásárhelyen!

http://talentumonkentes.hu/onkentes/hirek/szomszedsagi-onkentes-program-indul-algyon-es-hodmezovasarhelyen letöltés dátuma: 2020.03.25.