Műtárgysorozat – Anyák napi tárgyak

Valószínűleg mindenki tudja, hogy miről nevezetes május első vasárnapja… A nap, amelyen megemlékezünk az anyaságról, és köszönetet mondhatunk édesanyánknak: anyák napja. Magyarországon 1923-tól tartjuk hivatalosan az anyák napját, de példákat már az ókori Görögországban is lehet találni. Erre a napra kerestünk nektek 9 olyan tárgyat a gyűjteményünkből, ami az édesanyák hétköznapjaiba enged betekinteni.

1. Szűz Mária szobor

A magyar közgondolkodásban a május hónaphoz, a tavasz kezdetéhez kapcsolódik az anyák napja, amely a Szűzanya hónapja. A katolikus tudatban az élet Őhozzá kötődik, Ő hozta világra az életet. A paraszti társadalomban a nők az Ő kegyeibe ajánlották magukat a könnyű szülés érdekében, illetve meddőség esetén az Ő segítségét kérték, hogy megfoganjanak.

2. Gyermekkabát (rékli)

A paraszti társadalomban a menyecske akkor gyökeresedett még végleg a férje családjában, ha gyermekük született. Az érkező kisgyermek számára a szükséges ruhaneműket a család női tagjai készítették el – a menyecske édesanyja, anyósa vagy ő maga –, többnyire a várandósság félideje után. A kisruhákat a testvérek egymástól örökölték.

3. Szúnyogháló

A szülés megkezdésekor elkészítették a gyermekágyat, amiben az újdonsült édesanya és gyermeke tartózkodott a gyermekágyas időszakban. Az ágy köré erre a célra készült szúnyoghálót vagy cifralepedőt függesztettek, amely megvédte őket a rontástól és a szemmel veréstől. A gyermek a keresztelőig volt kitéve ezeknek a veszélyeknek, az édesanya pedig a gyermekágyas időszak ideje alatt. A gyermekágyas időszak végét az asszonyavatás jelentette. Az egyházi áldással az asszonyt feloldották a tisztátalansága alól. Első gyermeke esetén ezáltal lett a falubéli asszonyok közösségének elismert és teljes jogú tagja.

4. Komaszilke

Az anyára különböző tilalmak vonatkoztak a gyermekágyas időszakban: nem főzhetett, nem nyúlhatott kenyérhez, nem merhetett vizet a kútból, sőt, sok helyen az eresz alá sem mehetett ki. Ilyen tilalmak mellett nem tudta ellátni a családját, ezért erről elsősorban a komaasszony vagy komaasszonyok gondoskodtak. Az általuk hozott ételeket erre a célra szolgáló komatálban (komakosárban, komaszilkében) vitték.

5. Keresztelőtakaró

Régebben a szülés után egy-két nappal, később egy héten belül sor került a templomi keresztelésre. Erre a nagy gyermekhalandóság miatt volt szükség, hiszen úgy tartották, hogy a kereszteletlen – pogány – gyermek az ördögé lesz. A gyermek a keresztség megkapása előtt védtelen, ezért különösen óvták az ártó szemektől. A keresztelésen az anya nem vehetett részt, hiszen ez még a gyermekágyas időszak alatt történt meg.

6. Mezei bölcső

A gyermekágyas időszak letelte után az anyának vissza kellett állni a hétköznapok munkáira. A nyáron született gyermekek édesanyja ezután már részt vett a mezőgazdasági munkákban, melyek a lakóháztól messze, a település határában folytak. A szoptatás ideje alatt a gyermeket is vitte magával, akit a munka idejére ún. mezei bölcsőbe fektetett. Egyes területeken a gyermeket a hátán hordozva végezte a munkákat.

7. Festett (kelengye) láda

A paraszti társadalomban a lánygyermek születése azt jelentette, hogy a gyermeket valamikor ki kell házasítani. A menyasszony kelengyéje közé azok a tárgyak tartoztak, melyeket magával vitt a házasságába. Ezek többnyire az hétköznapi élethez szükséges viseleti- és lakástextilek voltak, melyeknek elkészítése az édesanya és a leány dolga volt. A kelengyének szánt elkészült darabokat a kelengyeládában őrizték.

8. Kés

Az anya, a gazdasszony feladata volt a család étkeztetésének megoldása. Nyugat- Dunántúlon jellemzően az éléskamra kulcsát is ő birtokolta. Fiatal menyecskék, ha meglátogatták otthonmaradt édesanyjukat, szinte minden esetben kaptak a kötényükbe néhány falatot az otthoni kosztból. A kés az étel előkészítése mellett a születésnél is szerepet kapott: ezzel vágták el a köldökzsinórt.

9. Kisváza művirággal

Anyák napján jellemzően virágokkal köszöntjük az édesanyákat. Mária jellegzetes szimbólumai között is szerepelnek virágok, mint például a rózsa, ami tövis nélkül az ártatlanság jelképe, a liliom, ami a világ bűnei között megőrzött tisztaság jelképe vagy az írisz, ami a szűzies anyaság szimbóluma.

Szerzői jogvédelem

A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett.