Műtárgysorozat – Első világháborús propagandatárgyak

Az első világégés során a háborús népszerűsítést célzó propaganda az otthonokban a különféle fából, textilből, fémből, porcelánból, kerámiából és üvegből készült használati- és dísztárgyakon, valamint a hétköznapi tárgyakon is gyakran megjelent. Ezek megvásárlásával a hátországbeliek hitet tettek a háborús célok mellett, kifejezték az uralkodó támogatását, és közvetve segíthették a rászorulókat, a hadirokkantakat is. Ezek a tárgyak a világégés után már nem a propaganda eszközei voltak, hanem a családok „nagy háborús” történetének megszemélyesítőivé és az emlékezet részévé váltak.

1. Dísztányér a világháború idejéből

Rajta egy 30,5-es osztrák–magyar mozsár látható és I. Ferenc József jelmondata: „Viribus Unitis”, azaz „Egyesült erővel”, vagy magyar vonatkozásban inkább „Bizalmam az ősi erényben”. A hollóházi porcelángyár terméke.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003.2.7.

2. Porcelánbögre

A bögrén a központi hatalmak uralkodóinak arcképei – II. Vilmos német császár, V. Mehmed oszmán szultán, I. Ferdinánd bolgár cár és I. Ferenc József osztrák császár és magyar király.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1969.109.145.

3. Porcelánbögre

II. Vilmos német császár és I. Ferenc József osztrák császár és magyar király arcképével.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981.40.52.

4. Kis kiöntőcsöves bögre

I. Ferenc József osztrák császár és magyar király arcképével.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981.40.45.

5. Kávéskanna

A központi hatalmak uralkodóinak – II. Vilmos német császár, V. Mehmed oszmán szultán, I. Ferdinánd bolgár cár és I. Ferenc József osztrák császár és magyar király – arcképével és az 1914–15-ös évszámokkal.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013.51.2.1–4.

A háborús porcelánok többsége jelöletlen tucatáru volt, melyeket Monarchia-szerte meg lehetett vásárolni. A különböző bögrék, tányérok és kávéskannák leggyakrabban a központi hatalmak uralkodóit, a háborús szövetséget és fegyverbarátságot jelenítették meg. A motívumok szabadkézi rajzzal, sablonnal, levonóképpel kerültek fel a tárgyakra, melyek az otthonok kiemelt helyein, például a tisztaszoba sublótján kaptak helyet.

6. Katonai emlékkép az első világháború idejéből

Középen a behelyezhető részen első világháborús magyar katona arcképe látható.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982.14.24.

7. Emlékkép a világháborúból

Rajta hímzett felirat, alul behelyezhető ovális képkeretben egy első világháborús magyar katona képe található.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1996.14.1.

8. Emlékkép a világháborúból

Középen Szűz Mária kezében a gyermek Jézussal, alatta II. Vilmos német császár, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, középen alul behelyezhető ovális képkeretben egy első világháborús magyar katona képe található.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2018.38.18.

Számos propagandacélú keretezett kép került be a falusi otthonokba is. A „szolgálati időm emléke” tematikájú képeken ábrázolták a Monarchia és Németország uralkodóját, illetve a szövetséges államok vezetőit, közéjük illesztették a fronton szolgáló katona fényképét. A képekre a nemzeti szimbólumok mellé gyakran hazafias szövegek is kerültek.

9. Falvédő a világháború idejéből

Fohász a fronton harcoló baka visszatéréséért 1916-ból.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014.85.5.

A hátországbeliek számára a frontról küldött levelek és a harctéri témával kihímzett falvédők nyújtottak lelki segítséget. A szobák és a konyhák falán elhelyezett falvédők témája változatos volt: a szövetséges uralkodók ábrázolásai, a fronton harcoló baka visszatéréséért való fohászkodás, az elszakított szerelmesek vallomásai vagy a hazatérés boldog pillanatai jelentek meg rajtuk.

Szerzői jogvédelem

A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett. A cikkekben szereplő fotók felhasználása forrásmegadással engedélyezett.