Műtárgysorozat – Órák

A pontosság erény. De miért és hogyan mérjük az időt? Az ember alapvető szükséglete, hogy a mindennapi életének keretet adjon térben és időben. Az idő múlását kezdetben a természet változásával, az égitestek mozgásához viszonyítva fejezték ki és ehhez igazították a mindennapjaikat. A nappal keltek és feküdtek, az időjárás megfigyeléseihez igazították a föld megművelését, az állatok gondozását. Az órák elterjedése előtt a nap járásából és a harangszóból következtettek az idő múlására. Az első órák közterületeken és polgári lakásokban jelentek meg, Magyarországon német mesterek terjesztették el, de a paraszti lakásokba csak az 1700-as évek végén jutott el. Az óratokok, számlapok változatos kialakításának köszönhetően az időmérés mellett kiemelkedő szerepet töltöttek be a szoba, lakás díszítésében is.

1. Falióra

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1986.29.31.

Az esztergált és vésett óraházban egy kulcsos felhúzószerkezet segítségével működtethető ingás óra rejlik. A számlapja egyszerű viaszospapír, sárgaréz mutatókkal, de az óraháznak köszönhetően mégis robosztus, elegáns kinézetű faliórát a 20. század közepéig használták.

2. Falióra

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1977.11.33.1-4.

A német schwarzwaldi típusú ingaórák gyorsan terjedtek egész Európában, hatásukra alakultak székely órás céhek is. Az ingagátlásos rendszerrel működő, fa óratokos szerkezet előlapja, számlapja virágmintás díszítéssel egy tipikus formája a parasztság körében először megjelenő óráknak.

3. falióra

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1989.8.60.1-3.

A faliórák nemcsak az időmérő eszközök szerepét töltötték be egy család életében, hanem díszei is voltak a lakásnak, sőt emlékek, kedves események őrzői is. A Tényőről származó, két színezett női divatfotóval díszített órát az 1960-as évekig használták, az óraközön ceruzás feljegyzés található a tulajdonos számára fontos 1917-es évről.

4. Vasutas falióra

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2011.9.1.

A nagy méretű, 43 cm átmérőjű, fa erezetet imitáló fém falióra a Paksi vasútállomáson mutatta az időt az 1900-as években. Készítője a szegedi órásmester Brauswetter János, akinek a neve az óralapon is olvasható. Brauswetter német mesterektől tanulta a szakmát és a szegedi nagy árvíz után több középület máig látható órája is az ő keze munkája. A számlapon jelzett cégér vagy a készítő neve egészen a 20. század végéig elterjedt volt az órásmesterek körében.

5. Asztali óra

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2018.36.13.

A modern ébresztőórák a városiasodásnak, a gyáripar terjedésének köszönhetően a blokkházak lakáskultúrájának elengedhetetlen részévé váltak. A műanyag borítású SLAVA típusú, szovjet gyártású órák az 1960-as évek után jutottak el a magyar családokhoz.

6. csörgőóra

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2009.140.3.

A sokszög formájú, műanyag borítású ébresztőóra a MOM, azaz Magyar Optikai Művek híres magyar iparvállalat terméke. Ez a típus már az 1956. évi katalógusban is szerepelt és nemcsak a magyar háztartások számára volt elérhető, mivel a budapesti gyár exportra is termelt.

7. zsebóra

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2008.40.15.

A kör alakú, kívül vésett inda mintával díszített zsebóra tulajdonosa a belső hátlapra karcolta saját monogramját. Az óráknak ez a típusa a 19. században státusszimbólummá vált, a minél díszesebb, nemesebb fémből készült és láncon lógó óra a tulajdonos anyagi helyzetére utalt.

8. karóra

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2014.101.102.

A bőr szíjra rögzített aranyozott szélű óra Inaktelkéről, a mai Románia területéről származik. Az első karórát csak jóval a zsebórák megjelenése után fejlesztették ki a 20. század legelején, de népszerűségét mutatja, hogy alig 100 év alatt a legtöbb új formával és technikai újítással rendelkező órafajta lett.

9. karóra

Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2017.19.50.

A digitális kijelzőjű karórák első példánya az 1970-es években készült el és azóta meghódította a világot, folyamatosan fejlődik, újabb és újabb funkciókkal bővül. A ma oly divatos és modern okosórák elődjének tekinthető és szinte hihetetlen, hogy ez a ma már retró óra alig 20 éve minden gyermek álma volt.

Címke: