A Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusai az épületkiválasztásokhoz, berendezésekhez kapcsolódó kutatásaik során évtizedeken át főként a népi építészethez, lakáskultúrához köthető tárgyakat gyűjtötték, és gyakran csak véletlenszerűn kerültek a kezükbe és azáltal a múzeumi gyűjteménybe gyermekjátékok. A kiállítási épületek enteriőrjei ugyanakkor igényelték a mindennapi élet megjelenítését, így a gyermekek tárgyi világának, játékainak a bemutatását is.
Ha végigjárjuk kiállításainkat, számos helyen találkozunk gyermekjátékokkal, de a múzeum Néprajzi Látványtára és online elérhető gyűjteménye ugyancsak izgalmas darabokat őriz. A gyermekjátékokat sohasem csak mint kiállítási tárgyakat kívántuk közel hozni látogatóink számára, hanem folyamatosan törekedtünk arra, hogy közülük mind többet látogatóink kézbe vehessenek és használhassanak, ezzel rengeteg élményt szerezhessenek.
A Nemzetközi gyermeknap alkalmából a Skanzen Gyermekjáték gyűjteményéből válogattam ki a „gurulós” tárgyakat, az egy-két-, vagy négykerekű régi és közelmúltbeli darabokat.
1. Játéktalicska
Az egykerekű tárgy a felnőttek szállító eszközeként használt talicska kicsinyített mása. A paraszti világban a gyermekek életének fontos része volt már korai gyermekkoruktól a munkába nevelődés. A kicsinyített méretű tárgyakkal kipróbálhatta, utánozhatta a nagyok munkáját, miközben mégis játszhatott. A hasonló darabokat rendszerint az édesapa, nagyapa, vagy nagyobb testvér készítette el. Ez a bükkfából csapolással összeállított darab 1962-ben, háziipari Ktsz-ben készült, Balassa M. Iván gyűjtéseként Vácról került a múzeumba.
2. Játékkocsi
A játék elkészítése maga is a játék tevékenység része. Ebben az esetben azonban a múzeum korai, Flórián Mária által Milotán gyűjtött játék kocsi leírókartonja mást is elárul az egyszerű darab megszületéséről: A fenyő- és fűzfából készült, esztergált orsókarikából kialakított kerekű tárgyat Márton József készítette tanítójának házi feladatként.
3. Játék szekér
2007-ben gyűjtötte Karcagon Sabján Tibor ezt a darabot. Érdemes szó szerint idézni a szakszerű leírást: Lakkozatlan csiszolt szekér, oldalán levél és lóhere, elején, hátulján négylevelű lóhere mintával. A hosszú nyél az elején könnyen leszerelhető, egy dróttal rögzített: kerekein kör alakú minta fut végig. A minta tengelyesen szimmetrikus 4-4, összesen oldalanként 8 levéllel. Szögekkel illesztett.
4. Játékkocsi
Várayné Bíró Ibolya Csornán gyűjtötte a Beziben használt, felirata szerint 1948-ban készített míves darabot. Szinte modellként is értelmezhető, a zöldre festett, puhafából készült, ún. lőcsös szekér, amelynek kerekét lombfűrésszel alakították ki. Oldaldeszkáit csapolással rögzítették, fellépőjét drótból alakították ki. Oldalán egykori készítőjének monogramját és a készítés helyét olvashatjuk: KGy BEZI.
5. Társasjáték
A társasjáték kifejezés már nevében is a közösen folytatott játékra utal. Rendszerint beltérben játsszák, alapelve, hogy a játszó személyek bizonyos szabályok kialakításával versengenek és egy cél elérésére törekednek. Ókori eredetű, de a paraszti hagyományban napjainkig közismert páros társasjáték volt a házilag készített malomjáték. Bemutatott társasjátékunk már gyári termék, Tolnay Vilmos, Medgyesy Juci és Tolnay Judit hagyatékából, Szentendréről származik, 2006-ban Sári Zsolt gyűjtéseként került a múzeumba. 1930-1945 között, Budapesten készült társasjáték Zsuzsa hozománya címmel. A kartonpapír doboztető jobb sarkában gyári jelzet: “PIATNIK FOTOFFSET BUDAPEST.” A doboz tetején, közepén a menyasszony hozományának lakodalom előtti vőlegényes házhoz vitelére utaló színes rajz: kerekes falovacska húz egy kocsit, amin két leány és a bakon egy fiú ül, aki a lovacskát hajtja. A kocsi belsejében egy láda és két párna, a hozomány darabjai vannak. A dobozban találhatók a játék tartozékai: 5 db papír játéktábla, 1 virágos játék tányér papírból, illetve a játéktáblára illeszthető, számozott képecskék (145 db). A tárgy szerepelt a Három a kislány! Babaházak című kiállításon 2008-ban.
6. JátékAUTÓ
Bereczki Ibolya gyűjtése 2003-ból. Lomtalanításkor egy nyaraló elé tették ki. Két, bordóra festett vaslemezből kialakított tengelyen négy, fehér színű műanyag és gumikeréken mozgó fogaslánc meghajtású fehér műanyag lábpedállal hajtott nyitott szerkezet, négy küllőjű, feketére festett kormánykerékkel. A hátsó tengelyre csavarozott ülések bordó színű, közepén fehér sávval, szivaccsal tömve. Oldalán rajzfilm figurákat ábrázoló matrica. Az 1960-as évek végén, 1970-es évek első felében készülhetett. Játszótéri, illetve udvari gyermekjáték három-öt éves gyermekek számára. A játék nyitott, felnőtt méretű versenyautót idéz fel. Amiként az autóversenyek közvetítése és bemutatása is megjelent a korszak médiájában, az elsősorban felnőtteknek szóló rádió-, majd tv-közvetítésekben és a sajtóban, úgy a személyautó formákat utánzó Wartburg, Moszkvics típusú zárt autók után divatossá és elérhetővé vált a gyerekek számára a gyermekjáték versenyautó is..
7. játék babakocsi
Szentendréről került a múzeumi gyűjteménybe 2005-ben. A valóságos méretet és formát utánzó, de gyermekjátékként készült babakocsi hat-nyolc éves lánykák játéka az 1970-es évekből. A felnőtt szerepek megtanulásában fontos szerepe volt az utánzásnak, a játékbabát a lányok édesanyjukat figyelve dajkálták, fogták ölükbe, tologatásukra pedig a különböző típusú, a 20. század első felében még gyakran szintén házi készítésű, főként nyitott, fakerekű kocsik szolgáltak. A gyári termékként, játéküzletben megvásárolható darab csak a közepesnél nagyobb jövedelmű családok számára volt a korszakban elérhető, de az óvodai játékkínálatnak gyakran része lehetett.
8. Gyermekjáték “dömper”
Az 1970-es évek „fiús” játéka. Sári Zsolt gyűjtötte 2008-ban a műanyagból készült gyermekjátékot. A billenős teherautó négy fekete kereke fém tengelyen forog. Az autótest zöld színű. Az autó platójára illeszkedik a sárga színű billenő rész.
A felnőtt életből vett tárgyak kisméretű változatai napjainkban is népszerűek, egyedüli, de társas használatra is alkalmasak. Az élethű forma a hosszabb ideig tartó, nagy igénybevételt is eltűrő szabadtéri használatra alkalmas, a gyári előállítással relatíve olcsón elérhető színes műanyag játék is hozzájárult a fiúk felnőtt életre való játékos felkészüléshez.
9. gyermekjáték “méhecske”
Szűcs Brigitta gyűjtötte Körösfőn 2014-ben a helyi bazársor árusaitól. A fából készült tologatható gyerekjátéknak hosszú, vékony, henger alakú nyele van, amely pirosra festett gombbal végződik. A másik végén egy méhecske figura található, amely lakkozott, festett és kerekekkel ellátott, színe: piros, fekete és sárga, fekete textil szárnyak vannak ráragasztva. A másfél-két éves kisgyerekek kedves, maguk előtt tolható játéka évtizedek óta, de napjainkban is. A stilizált méhecske mellett más állatfigurák, nyúl, kacsa, szárnyait csattogtató fa lepke is lehetnek a játék “arcai”.
Játékok a Skanzen kiállításában
2002
Az ezredfordulót követően Gyermekvilág Magyarországon címmel négy helyszínen, elsőként a tallinni szabadtéri múzeumban rendezte meg a témához kapcsolódó időszaki kiállítását a múzeum (kurátorok: dr. Bereczki Ibolya és Káldy Mária), számos játékos programmal gazdagítva a témát.
2003
A Skanzen sonkádi telkén kialakított Játékudvar a mai napig kedves, élményeket hozó elfoglaltságot jelent nemcsak a gyerekeknek, hanem a velük érkező szülőknek, nagyszülőknek is. A kiállítás készítése során számos kölcsönzés segítette a munkát és bőséges adományok gazdagították a múzeum játékgyűjteményét. A tárlaton szereplő tárgyak és dokumentumok adták a múzeum első tárgykatalógusának anyagát, amely elektronikus változatban is fellapozható. A gyűjtés időkerete is folyamatosan gazdagodott, s ahogyan elkezdődött a 20. század második felének kutatása, vele párhuzamosan mind több, az 1960-70-, vagy éppen az 1980-as éveket reprezentáló darab került a múzeumi gyűjteménybe.
2008
2008 a Játék éve volt a Skanzenben, egy teljes évadot szenteltünk a témának, sok-sok valóságos játékkal, ugróiskolákkal a múzeum útjain, tematikus kiállításokkal, amilyen a Három a kislány! Babaházak című volt (kurátor: dr. Sári Zsolt), vagy a Játékraktár a Néprajzi Látványtárban (kurátor: dr. Bereczki Ibolya).
2016-17
A Skanzen önálló és hatalmas közönségsikert hozó részévé váltak a néhány évvel ezelőtt a teljes állandó kiállítási területén kialakított Gyermek-élménypontok (projektvezető: Horváth Anita), közöttük a Mesekert, a Gyerekgazdaság, a Mesekuckó, a Fény Háza vagy a Fa-Ház. Rövidesen ismét birtokba vehetőek lesznek mindezek látogatóink számára.
Szerzői jogvédelem
A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett. A cikkekben szereplő fotók felhasználása forrásmegadással engedélyezett.
SKANZENBLOG 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!