Műtárgysorozat – Széki üvegképek

Az erdélyi Mezőségen található Szék település leginkább viseletéről, szövegfolklórjáról, táncáról és népzenéjéről ismeretes, ám emellett az erdélyi üvegfestés technikájának lenyomatai is megtalálhatók itt. Széken főként az 1960-as években kezdett egyre népszerűvé válni az üvegre való festés technikája: történelmi alakokat, eseményeket, vásárokban árusított lenyomatokon lévő jeleneteket, tájképeket festettek meg naiv stílusban. Ezeken kívül a székiek hitük kifejezéseként bibliai idézeteket is festettek, amelyeket gazdag növényi ornamentikával egészítettek ki, valamint családi fényképeket díszítettek ugyancsak ezzel a festési technikával. Az üvegfestést főként lányok, nők végezték otthon, de voltak specialisták is a faluban, akiket fizetség fejében felkértek egy-egy kép megfestésére. Széken járva több házban megtalálhatjuk még ezeket a típusú üvegképeket. Fontos megjegyezni, hogy Széktől nem messze található Füzesmikola nevezetű román falu, amely már a 19. század óta üvegikonfestéséről híres; ortodox, vallási tematikájú képeiket Erdély-szerte árusították vásárokban, sőt napjainkban is.

1. kép

A képen az a jelenet látható, amikor II. Rákóczi Ferenc harcba indulás előtt búcsút vesz feleségétől. Ez a típusú Rákóczi-ábrázolás az egész magyar nyelvterületen elterjedt volt nyomdai színesnyomatok formájában. Általában a tisztaszobában helyezték el párjával, amelyen szintén II. Rákóczi Ferenc látható, amint sebesülten hazatér feleségéhez a szabadságharcból. Ezeket a történelmi jelenteket nyomatokról másolták le: üveglap alá tették és az alapján festették meg kézzel üvegre.

2. Kép

Ez a kép az előző kép párja, együtt voltak fent a falon egy széki lakóház tisztaszobájában („szíki szobájában”). A képen az a jelenet látható, amikor II. Rákóczi Ferenc sebesülten hazatér a szabadságharcból és üdvözli kedvesét.

3. Kép

A képen üvegre festett virágornamentika bibliai igével látható, és két fénykép is, amelyeken maga a készítő jelenik meg: Juhos Sára (született: Horváth Sára, 1950. Szék) lánykorában, széki viseletben. A bal oldali kép egy kolozsvári műteremben készült, Juhos Sára gyakran járt Kolozsváron hajadon korában, mivel ott szolgált. A második fénykép Széken készült az 1960-as évek második felében egy vasárnapi istentisztelet után.

4. kép

Három fényképet tartalmazó kép, amelynek kerete barna alapon fekete festéssel flóderes mintát utánoz. Festett üveglapján virágornamentika és bibliai idézet látható, ami érzékelteti, hogy a vallás mennyire jelentős helyet tölt be a székiek hétköznapi életében. A fényképeken a következő személyek vannak: az alsó képen egy család, a kép eredeti tulajdonosának (Szabó Varga Zsuzsi) férje gyermekkorában és szülei: Filep János (1933-2015), Szabó Varga Zsuzsi (1932-2015) és ifj. Filep János (1955-2013). A katona Szabó Varga Zsuzsi testvére, Szabó Varga Márton. A nő Szabó Varga Zsuzsi menyecske korában.

5. kép

A kép nemcsak üvegfestése miatt impozáns, hanem kerete miatt is, amelyre rátétes díszítéseket rögzítettek, ezeket cakkos, farkasfog, tulipán és szív alakzatú fa elemek alkotnak. A keret tetején zöldre festett íves pártázat található. Közepén felirat olvasható: “Légy hív mindhalálig“. Alul két oldalt egy-egy fekete-fehér fénykép látható egy széki párról, legényről és leányról, amelyek a 20. század közepén készültek.

6. kép

A kép érdekessége, hogy egy rozmaringból készített esküvői pártát és bokrétát helyeztek el benne, a kettő között fénykép látható egy házaspárról. A két lakodalmi viseletelem és fotó Tasnádi János és neje esküvőjét örökíti meg az 1960-as évek elejéről. A díszes keretet Tamás István széki asztalos készítette.

7. kép

A református széki otthonokban még a mai napig találhatunk házi áldást a falon. Az üvegfestés divatja ezeken a típusú fali képeken is visszaköszön, hiszen a Házi Áldás szövegét is szívesen festették üvegre, amelyet kiegészítettek valamilyen növényornamentikával, valamint keresztény szimbólummal (például angyallal, galambbal, töviskoszorúval).

8. kép

A kép különlegessége, hogy egy hímzett falvédő mintájáról másolták le. Fodor Zsuzsi széki üvegfestő asszony készítette, akitől gyakran rendeltek képeket a helyi lakosok. A képen egy romantikus jelenetet láthatunk: szerelmes pár ún. „úri ruhában” a messzibe tekint, a háttérben falukép jelenik meg, templommal és gémeskúttal.

9. kép

A képen a Piroska és a farkas című meséből láthatunk egy jelenetet. A képet Fodor Zsuzsi széki üvegfestőasszony készítette az 1960-as években. A készítőt többször ihlették meg olyan különböző mesei jelenetek, amelyeket főként könyvekben, újságokban vagy nyomatokon látott.

Szerzői jogvédelem

A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett. A cikkekben szereplő fotók felhasználása forrásmegadással engedélyezett.