Egy paraszti gazdaságban sokféle használati tárggyal, munkaeszközzel találkozhatunk. Ezek között vannak olyanok, amelyek bizonyos körülmények között mágikus erővel is bírtak. Vannak tárgyak, melyeket az alakjuk, másokat az anyaguk miatt ruháztak fel természetfeletti erővel. Vannak olyanok, amelyeket az emberélet fordulóin, másokat veszély esetén használtak, hogy így védjék magukat és szeretteiket rontástól, betegségtől.
Gyűjteményünkből most olyan, minden háztartásban megtalálható hétköznapi tárgyakat válogattunk, amelyeket varázslásra is használtak.
1. Patkó
A népi hiedelemvilág leginkább közismert mágikus tárgya. Általánosan elterjedt hit szerint szerencsét hoz, különösen a talált patkó. A patkót a ház alapjába tették vagy a küszöbre szegezték, mégpedig kanyarulatával befelé, mert így a szerencsét bevitte a házba.
2. Balta
A vasból készült tárgyaknak sok európai és Európán kívüli nép tulajdonít mágikus erőt. Folklórkutatók szerint a vas mágikus erejébe vetett hit akkor jött létre, amikor az emberek az új anyaggal megismerkedve megtapasztalták, hogy erősebb, mint a korábbi kagyló-, kő- és bronzeszköz. Ennek emlékét őrzi az a hiedelem, miszerint jégverés, vihar esetén a balta földbe vágása vagy udvar közepére helyezése élével felfelé fordítva megvéd a pusztítástól.
3. Cserépköcsög
Néha láthatunk a tejesköcsögök oldalán kereszt vagy X díszítést. Sok helyen úgy tartották, hogy a tejet megronthatják a boszorkányok, ezért rontás elleni varázsjelet, általában három fehér keresztet festettek a tejesfazékra.
4. Rosta
A rostát sűrűbb vagy ritkább dróthálóból fonták, és a cséplést követően ezzel tisztították meg a gabonaszemeket a törektől. A népi hitvilágban a rosta legfontosabb szerepe a tűzvész elhárításában és a tolvaj kilétének megtudakolásában volt. Ha valami eltűnt a ház környékéről, a rosta forgása megmondta, milyen irányban lakik a tolvaj.
5. Seprű
Mágikus tárgy a seprű is, amely közismerten a boszorkányok közlekedési eszköze. A hiedelem szerint a seprű kézbe adásával ruházta át tudományát a boszorkány, de „visszavarázsló” ereje is volt. Seprűt tettek az ajtóba, a bölcsőre, lúgzáskor a kimosott ruhára, hogy a rontást távol tartsák.
6. Kalap
A kalap és a fejkendő gonoszűző eszköz. Az apa kalapja vagy az anya fejkendője a bölcsőre téve távol tartja a gyerektől a gonoszt, de mágikus védelmet biztosít akkor is, ha a csecsemőre összenőtt szemöldökű ember néz.
7. Tükör
A tükörnek elsősorban a túlvilággal való kapcsolatteremtés, a jövőbe látás és a halál esetén volt természetfeletti ereje. A tisztaszoba tükrét azonnal letakarták, ha halott volt a háznál, mert a hiedelem szerint a tükör megőrzi a benne visszaverődő tükörképet, és a halott visszajár.
8. Gatya
A férfi ruhadaraboknak a nők szerelmi mágiájában volt nagy szerepük. A varázserő a „rész az egész helyett” elven alapult, vagyis a ruhadarab annak tulajdonosát jelképezte. Az asszonyok ezért a férfiak gatyamadzagjára hét vagy kilenc csomót kötöttek, hogy így biztosítsák férjük hűségét. A lányok pedig András éjszakáján a párnájuk alá férfi családtagtól szerzett gatyát dugtak, hogy megálmodják jövendőbelijüket.
9. Vasvilla
A villát a paraszti gazdálkodásban széna-, szalma-, vagy trágyahordásra, rakodáshoz, aratásnál, cséplésnél használták. Gonoszjáró napok előestéin azonban mágikus ereje volt. Vasvillát szúrtak az ajtóküszöbbe, a hídlás végébe, hogy a gonosz erőket távol tartsák. Az 1830-as évekbeli kolerajárvány idején a fertőzés mágikus megfékezésében is szerepe volt.
Szerzői jogvédelem
A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett. A cikkekben szereplő fotók felhasználása forrásmegadással engedélyezett.
SKANZENBLOG 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!