Hogyan segítheti egy segítőkészségéről híres szent a néprajzkutató terepmunkáját? Például úgy, hogy a kutató rábízza magát a gondviselésre és hagyja magát sodortatni az eseményekkel, pontosabban nem mond nemet a kínálkozó lehetőségekre.
Ez történt velem 2017 szeptemberében, amikor terepmunka végzése és néprajzi interjú készítése céljából kötöttem ki az egykori csillebérci úttörőtáborban, akkor még mit sem sejtve róla, hogy multi-sited, azaz több színterű etnográfiai terepmunka résztvevőjévé válok. Persze már maga a tény, hogy interjúalanyom egy olyan moldvai csángó férfi volt, aki addigra már kiterjedt kapcsolatrendszert alakított ki és rendszeresen utazott Moldvából hagyományőrző csoportjával magyarországi fellépésekre, előre vetíthette mindezt. Éppen az ő kérésére találkoztunk az aktuális budapesti fellépéséhez közeli szálláshelyen, az egykori csillebérci úttörőtáborban. Arra azonban nem számítottam, hogy további kifutása is lehet még ennek a csillebérci kitérőmnek.
Mártonnal Csillebércen
Aznap nem csak én készültem a helyszínhez képest szokatlannak tűnő tranzakcióra, de a szombathelyi Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa Egyesület is. Moldvai kulcsadatközlőmnek – aki terepmunkáim során helyismeretével és kapcsolataival azóta is sokat segített – a csomagjában ugyanis nem csak a fellépéshez szükséges moldvai csángó népviselet lapult, de egy restaurálásra váró oltárkép is. A mű Szent Mártont, Tours püspökét ábrázolta, balján életének egy jellemző epizódját szemlélhetjük, amint Márton épp fehér lovon ülve félmeztelen koldusnak adományozza köpenyének egyik felét, jobbján pedig egy lúd látható, mellyel a szent szerénységére utaltak. Nem akarta, hogy püspökké válasszák, és a legenda szerint a megtiszteltetés elől egy libaólban próbált elrejtőzni, ám a ludak gágogásukkal elárulták őt.
A restaurált Szent Márton oltárkép bemutatása a forrófalvi plébánián (a második képen a képtől balra Orbán Róbert, a képtől jobbra a forrófalvi plébános), 2017
Az oltárképet restaurálásra átvevő Orbán Róbert, a szombathelyi Szent Márton Intézet munkatársa, és a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi tanácsának elnöke kis beszélgetés után szinte egyből felajánlotta, hogy novemberben, mikor a restaurált oltárképet visszaszállítják Márton napra Forrófalvára, tartsak velük, így következő moldvai kiküldetésemet már velük egyeztetve, az ő segítségükkel tervezhettem.
Szent Márton Szombathelyen
A 316 táján Savariaban, vagyis a mai Szombathelyen született és 397-ben Toursban meghalt Márton toursi püspök, azaz Szent Márton Európa és a keresztény világ egyik legnépszerűbb karitatív szentje, Európa több ezer templomának a patrónusa. Kultusza Pannónia földjén már a honfoglalás előtt is virágzott, Szent István királyunk is nagy tisztelője volt. A Kárpát-medence számos pontján – a nyugati széleken például a burgenlandi Őriszentmártont és Sopronszentmártont említhetjük, Erdélyben például Csíkszentmártontól Dicsőszentmárton át Szépkenyerűszentmártonig számos települést – találhatók olyan települések, melyek Szent Márton nevét viselik, illetve olyan római katolikus templomok, melyeknek Szent Márton a védőszentje.
Kapcsolódási pontok: Forrófalva és Szent Márton
Feltehetően a legkeletibb fekvésű, és az egyetlen moldvai Szent Márton tiszteletére felszentelt templom az eddig nyilvánosságra került források alapján az egyik legrégebbi moldvai magyar közösségnek és legjelentősebb katolikus eklézsinák számító Forrófalvának (Faraoani) a szomszédos Nagypatakkal (Valea Mare) közös temetőjében található.
Forrófalva nem csak Szent Márton római katolikus tiszteletének, de a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély-kutatásainak is a legkeletibb pontja. 2017 óta rendszeresen végzek a településen terepmunkát, a tervek szerint a jelenleg készülő Erdély tájegység részeként egy Forrófalván megtalált és felmért archaikus székelyes alaprajzú parasztház másolata is megépül majd a szentendrei Skanzenben.
Útszéli kereszt román nyelvű felirattal Szent Márton tiszteletére Forrófalván, 2018 / Szent Márton freskó a forrófalvi Szent Antal templomban, 2018
A forrófalvi községi levéltár szerint Bálint Márton mester építette 1435-ben a mára már műemléki védelmet élvező (a temető bejáratánál lévő tábla szerint 16. századi) Szent Márton fatemplomot, melyet eredetileg Mária mennybemenetelének emlékére szenteltek fel egy Berkuce nevű misszionárius feljegyzései szerint.
Mária mennybevétele, azaz Nagyboldogasszony a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak. E dogmája szerint Jézus anyja az eredendő bűn minden szeplőjétől mentes volt, így a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott. Nagyboldogasszony napját a moldvai csángó magyarok, így a forrófalviak is megünneplik, a templomban virágokat, fűszer- és gyógynövényeket szentelnek, melyeket gyógyhatásúnak tartanak. 2018 nyarán mi is részt vettünk az ünnepségen, melyet Forrófalva jelenlegi, Szent Antal tiszteletére szentelt és 1945-ben épített templomában tartottak.
További kutatásokat igényelne annak tisztázása, hogy pontosan miként következett be a patrocíniumváltás, hogyan váltotta fel a forrófalvi templom korábbi védőszentjét Szent Márton, illetve mennyire terjedt el a moldvai csángók körében Szent Márton tisztelete, a Székelyföldről Moldvába menekülők vihették-e magukkal „kedvelt szentjüket” a Csángóföldre vagy már ezt megelőzően is tiszteletnek örvendett a csángóság körében.
Orbán Róbert szíves közlése alapján tudtam meg, hogy Moldvában volt egy másik Szent Márton templom is a Juráskópojána (Poiana lui Iurascu) nevű településen, szintén Bákó megyében, de Forrófalvától nyugatra a Tázló folyó közelében. A 1843-ban épült templom sajnos már nem áll.
Magyar kötődésű és egyéb szentek tisztelete a moldvai csángók körében
Tánczos Vilmos kutatásai alapján tudható, hogy a moldvai római katolikus egyházmegyében jelenkorunkban csupán kettő római katolikus templomnak van középkori magyar védőszentje: Szent István Pusztina és Szent Erzsébet a bukovinai Ickány templomának patrónusa. Nem áll rendelkezésre adat, de régészeti leletek és a csángók folklórja alapján feltételezhető, hogy a magyar szentek közül Szent István mellett a tatárokkal hadakozó Szent László középkori kultusza is erős lehetett a moldvai magyarság, főleg a székelyes csángók körében. A történeti források szerint a domokos, majd a ferences misszióknak köszönhetően a nagyfokú Mária-tisztelet miatt gyakoriak voltak Moldvában a Mária-dedikációk is. Bár Szent Márton semmiképpen nem mondható Árpád-házi szentnek, de születési helye alapján magyar kötődésű, és további csavar, hogy az Árpád-háznak, a magyar királyoknak és Magyarországnak is védőszentje, Szent István ugyanis az ő támogatását kérte a Koppány elleni csatához, a szent magyarországi kultuszát az is megalapozta, hogy Szent István 1001-ben Pannonhalmán monostort alapított tiszteletére.
Mindezt azért fontos kiemelni, mert a román nyelvű vallásosságot és a moldvai csángó katolikusok román eredetének elméletét propagáló hivatalos moldvai katolikus egyház következetesen és folyamatosan igyekezett visszaszorítani a magyar szentek tiszteletét, mely a magyar identitás kialakulásának veszélyét hordozhatja. Bevált megoldás volt erre az, hogy az eredeti magyar védőszentet lecserélték a naptári ünnepéhez közel eső névünneppel bíró új védőszentre. Szőlőhegynek például Mária Királynő lett az új patrónusa, augusztus 22-re eső ünnepe közel van a falu régi védőszentjének, Szent István királynak augusztus 16-i névünnepéhez.
A szentek tisztelete a moldvai csángók, különösen a betegek vagy idősek egyéni vallásosságának a jelenkorban is szerves részét képezi, ám ez többnyire egyszerű kultuszban merül ki, kevesen ismerik egy-egy szent életét, inkább baj esetén fordulnak imáikkal az adott szenthez, imádkoznak szentképéhez. Magyarfalun a legnépszerűbb bevált szentek: az elveszett tárgyakhoz és a családi békéhez hozzásegítő Páduai Szent Antal, a túlvilági üdvözülést segítő Szent Brigitta vagy a lehetetlen dolgok véghezvitelét segítő Szent Márta, de Szűz Mária tisztelete valamennyi szent tisztelete felett áll, hozzá bármikor és bármilyen kéréssel fordulhatnak.
Márton napja a magyar néphagyományban gonoszjáró, időjós negyvenes nap, rámutató és tiltó-nap is. A Forrófalvához közeli, de a Szeret folyó bal partján lévő Diószénben is úgy tartják, ha Márton napja előtt jó idő van, akkor utána rossz idő lesz. Már a 14. századi krónikákban határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság a pap, a felköszöntés (recordatio), a tanító javadalmai között szerepelt. A Márton napi adománygyűjtés nyomai is megfigyelhetők voltak a forrófalvi fatemplom Márton napi búcsúján a gyermekek édességgel megtöltött szatyrokkal tűntek fel a temetőben tartott búcsúban.
Hazatérés Szombathelyről Forrófalvára
A csillebérci képátadás után megtörtént Marosfalvi Antal festőművész, restaurátor közreműködésével és a Rumi Rajki Műpártoló Kör anyag támogatásával Szombathelyen a részletesen dokumentált restauráció, majd az oltárkép néhány napig a népszerű szent állítólagos pannóniai szülőháza helyén álló szombathelyi Szent Márton templom Szent Márton kápolnájában került kihelyezésre, ahol bárki megtekinthette. Az oltárképet becsomagolása előtt dr. Székely János megyéspüspök áldotta meg, így a kép az ő áldásával indulhatott haza, a képet kisbusszal Forrófalvára visszaszállító lelkes csoporthoz pedig magam is társulhattam.
A Szent Márton oltárkép restaurálásának dokumentációja román nyelven / Közös fotó az egyik szombathelyi útitárssal és viseletbe öltözött forrófalviakkal a Márton napi búcsúban, 2017
A végére is tartogatott némi izgalmat az utazás, hiszen még a közelmúltban is számos konfliktusos esetről lehetett hallani, amikor a moldvai csángó falvak román érzelmű papjai, akik a jászvásári püspökség és a román katolikus egyház fennhatósága alá tartoznak, határozottan felléptek az olyan próbálkozás ellen, melyek a moldvai csángók körében a magyar nyelvű vallásgyakorlásra irányultak. Szerencsénkre nem került sor semmiféle atrocitásra, sőt, a forrófalvi plébános, aki több éven keresztül Magyarországon is szolgált, abszolút pozitívan fogadta a szombathelyiek akcióját, és az oltárkép felújításáért a falu színe előtt magyar nyelven mondott köszönetet a fatemplomnál teljes egészében román nyelven megtartott Márton napi mise végén.
A restaurált Szent Márton oltárkép a Márton napi búcsún, a templom előtt felállított tábori oltárnál / A Márton napi búcsúra csángó szőttesekkel, falhúzókkal és szegrevaló kendőkkel feldíszített Szent Márton fatemplom, 2017
Mivel Forrófalván található Európa legkeletibb Tours-i Szent Mártonnak szentelt temploma, így a szombathelyiek jóvoltából nem csak a restaurált oltárkép került vissza Márton napjára ünnepélyes körülmények között Forrófalvára, de a temetőben lévő kápolna ajtaján elhelyezték Szent Márton “lábnyomát”, egy bronzplakettet is, mely a 2005-ben létrejött és az Európai Tanács által kiemelkedő jelentőségű európai kulturális útvonallá nyilvánított Szent Márton Európai Kulturális Útvonal (Via Sancti Martini) jelképe.
Az eddig nyilvánosságra került források alapján Orbán Róbert, a Szent Márton Intézet munkatársa szerint valószínűsíthető, hogy Forrófalván található a magyar nyelvterület legkeletibb Szent Márton temploma, mely egyben Európa legkeletibb, Tours-i Szent Márton tiszteletére szentelt temploma is. Ez a település, azaz egy forrófalvi porta fogja képviselni a moldvai csángó népi kultúrát is a Skanzenben épülő Erdély épületegyüttesben.
Szerzői jogvédelem
A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett.
SKANZENBLOG 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!