Műtárgysorozat – Rádiók

1925. december 1-én megkezdte műsorainak sugárzását a Magyar Rádió. 

“Ezzel bevonult a magyar művelődés rendszerébe egy új, jelentős tényező, amely nagy feladatokra hivatott, egyrészt népünk oktatása és kulturális emelkedése terén, másrészt a magyar műveltségnek, kivált a magyar zenének és általában a magyar névnek a külföldön való megismertetése terén.” – mondta az első rádiós beszédben Demény Károly államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója.

Alapításakor magánvállalkozásként a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. részeként kezdte meg működését, majd a második világháború után a Magyar Központi Híradó Rt. részeként államosították. 1950-től Magyar Rádióhivatal (MRH) néven, 1957-től a Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) részeként működött, majd 1974-től már önálló szervezetként, Magyar Rádió néven. 2015. június 30-án mint önálló intézmény megszűnt.

A paraszti kultúra a 20. században óriási átalakulásokon ment keresztül. Ezek a változások a paraszti társadalom felbomlásáig, annak a kommunista diktatúra alatt kíméletlen ellehetetlenítéséig vezetett.

Ennek a több évtizedes átalakulásnak számos tárgyiasult emléke van, amelyek egy része a paraszti világ modernizálódásának is lenyomata. A rádió szerepének fontosságát jelzi, hogy a lakáskultúrában is kiemelt szerepet kapott. Kitüntetett szerepét mutatja, hogy

kezdetben a sublót tetején vagy a szentsarokban helyezték el. Később a televízió kiszorította, gyakran a konyhában kapott helyet.

A rádiót szerették volna minden társadalmi réteghez eljuttatni, így cél volt az olcsó, nagy szériában gyártott rádiók kialakítása is. Az úgynevezett néprádiók első magyarországi példája a Philips 2515 népvevője, később az Árpád, az Orion 7016, és a 111-es típusa volt. A Telefunkennek is volt ilyen célzattal gyártott készüléke, melynek a neve is Népvevő volt. Ezek voltak a Horhy korszak néprádiói. Ezt a mintát használta fel a Rákosi-rendszer is, amikor igyekeztek olcsó, középhullámú néprádiókat gyártatni.

A rádió az egyik legfontosabb kommunikációs és szórakoztató eszközzé vált, amelyet az 1950-as évektől a 2. világháború után az állampárt propagandaeszközként kezelt.

A hatvanas évek elején még a rádió volt e legfontosabb tájékozódási pont. A korszak legnépszerűbb rádióműsorai milliókat szegeztek a készülékek mellé. A Szabó család, a magyar rádiózás leghosszabb sorozata a kor átlagemberét és életét mutatta meg. A szereplőkkel azonosulni lehetett, ez is hozzájárult népszerűségéhez. A hírműsorok mellett a hétfő délutáni kívánságműsor, a rádiókabaré, és a sportközvetítések voltak a legnépszerűbb műsorai a Magyar Rádiónak.

A hivatalos állami csatornák mellett a tiltott külföldi adók nagy népszerűségnek örvendtek. A Szabad Európa rádió, a Luxembourg Rádió nemcsak a híreket közvetítette, de a nyugati kulturális elemeket is ismertté tette. 

A Skanzen gyűjteményében is több rádiót találunk. Ezek közül válogattunk

1. Orion 309, a „Népszuper” asztali rádió

Az Orion 309 típusú úgynevezett Népszuper asztali rádió a középhullámú sáv vételére volt alkalmas.

A politikai vezetés 1948 nyarán nyilvános pályázatot írt ki egyszerű felépítésű, olcsó néprádió rajzára és felépítésére. A terv szerint egy év alatt 100.000 néprádiót kell gyártani, amelyek fogyasztási ára készülékenként 360 forint körül alakulna. Az államosítás előtt több gyár elkezdte a gyártást. A formája gyáranként változott, készült alumínium házas, fadobozos, 2 gombos, 3 gombos változatokban. Az Orion, a Philips, a Siemens, a Telefunken, és a RAVA csak rövid ideig gyárthatta a készülékeket, mert az államosítás elérte ezeket a gyárakat is. A politikai vezetés számára a legfontosabb volt, hogy az agitációs-propaganda munkájuk elérje a lakosság legszélesebb rétegeit.

2. Orion – 115A, a „Rákosi néprádió”

Az ORION – 115A típusú, 3 helyi adó vételére alkalmas néprádió, amelyet 1950-1957 között gyártottak. A korszak után nevezték Rákosi néprádiónak is. Ezt a darabot egy sukorói (Fejér megye) nyaralóból gyűjtöttük 2013-ban.

3. Orion 420A

Az Orion 420A típusú rádiót 1955-ben gyártották. 

Az Orion márkavédjegy 1925-ben indult világhódító útjára elsősorban rádiólámpák, rádiócsövek és rádiókészülékek gyártásával. Bottlik József 1924-ben tervezte a cég jellegzetes “háromfejes”  védjegyét. 1930 körül a már külföldön is ismert és keresett Orion védjegyű rádiókészülékekből naponta körülbelül 50 darabot gyártottak.

4. R646N, Velence rádió

A Vadásztölténygyár (Budapest) R646N Velence típusú készüléke. 1955-ben gyártották. Érdekessége, hogy a korábbi R636 és az R636N típusú, két hullámsávos (K-R), Velence névvel is jelölt rádióvevők varázsszemmel és hangszínszabályzóval is kiegészített változatai voltak. Korabeli ára 1.180 Ft volt. Perkupán (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) használták.

5. Orion 239A

Orion 239A típusú rádió 1955-ből. A Baranya megyei Hidason használták egészen a 2000-es évek elejéig, a konyhában egy polcon tartották.

6. Tranzisztoros táskarádió

Tranzisztoros táskarádió a hatvanas évekből. A Telefongyár készítette, majd a típust az Orion, később pedig a Videoton vette át és gyártotta.

A Táskarádiókat az Illés együttes is megénekelte: 

„Táskarádió
Mindig hallgatom
Hogy szól az én dalom
Ez a zene fekszik nekem”

Bacsó Péter szövegére Fényes Szabolcs szerezte a zenét.

7. Sokol-403, a szovjet zsebrádió

Sokol-403 típusú szovjet zsebrádió. A szocialista korszak ikonikus, az 1970-es évek egyik legnépszerűbb modellje volt Magyarországon is. Népszerűségét a könnyen tölthető akkumulátorának, a kiváló érzékenységének és szelektivitásának, illetve kedvező árának köszönhette.

8. Videoton minibox

A készülék a Videoton első teljesen sztereó rádiója, amit 1969-ben mutattak be. Eredeti hangfala a D 161 Minibox típus. A rádióból készült ZR 4932 néven zeneszekrény, illetve sztereó dekóder nélkül R 4930 néven rádió és ezzel kombinált zeneszekrények.

Magas- és mélyhangszín szabályozóval, balansz és hangerőszabályzóval is  ellátták. Magnó és lemezjátszó csatlakoztatható hozzá. Mivel nem tartalmaz saját hangszórót, két hangfal szükséges hozzá.

9. Videoton, Star deluxe magnós rádió

Videoton, Star deluxe típusú magnós rádió. A nyolcvanas évek egyik sztárja.

Szerzői jogvédelem

A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett. A cikkekben szereplő fotók felhasználása forrásmegadással engedélyezett.