Mozaikok a Kádár-korszak szilvesztereiből

Szilveszter a hagyományokban

Szerző: Kiss dóra


Az óév búcsúztatása és az újév köszöntése számtalan hagyomány és szokás ölelésében telik emberemlékezet óta. Olyan mérvű esemény ez, amelyet a többi szakaszhatároló ünnephez hasonlóan számos általános hiedelem és szokás övez. Cikkünkben az 1980-as éveket idézzük fel.

Magyarországon a ‘80-as évek időszaka sok szempontból emlékezetes volt, amellyel kapcsolatban azok is nosztalgiát éreznek, akik nem is éltek ekkor. A korszak jellegzetes a zenéjéről, az öltözködési szokásairól, a hajviseletéről, a bútorairól, a kockaházairól és még sorolhatnánk.

Vallástól és tájegységtől független hiedelem, hogy szilveszterkor és újévkor elő lehet segíteni az elkövetkező év jószerencséjét és bőségét. Ezt a fogyasztott ételekkel és különböző cselekedetekkel érhetjük el. Az alábbi, hagyományos ételek fogyasztása általános volt az 1980-as években is.

  • Szerencsehozó étel például a lencse, amely a gazdagság jelképe; mennyisége és formája együttesen a jómódra utal. Az évfordulókor fogyasztott lencsével magunkhoz vonzhatjuk a gazdagságot.
  • A sertés a jószerencse jelképe. Mivel a disznó orrával előrefelé túrja a földet, szimbolikája a család számára előrehaladást mutat, emellett „kitúrja a földből” a jószerencsét. Ezért érdemes szilveszterkor sertéshúst fogyasztani.
  • A baromfi, elsősorban a tyúk és a kakas különböző jelentéssel fordulnak elő a népszokásokban. Néhol azt tartják, hogy a lábával hátrafelé „elkaparja” a család szerencséjét, vagy más értelmezésben a szárnyasokkal „elszáll” a szerencse, így szilveszterkor kerülni kell a fogyasztásukat. Máshol ennek az ellenkezője él, a sertéshez hasonlóan a baromfi „kikaparja a földből” a szerencsét.
  • A hal is kétféle értelmezésben jelenik meg a köztudatban, egyrészt negatív jelentésben „elúszik” vele a szerencse, pozitív értelemben pedig a pikkelyei a lencséhez hasonlóan pénzt hoznak a házhoz.
  • Szintén többlet jelentése van a pezsgőnek, a fényűző élet, a jómód szimbóluma, amely korábban csak a tehetősebb családok számára volt elérhető. Újévi fogyasztásával magunknak is hasonló sorsot biztosítunk.
  • A sütemények közül kiemelkedik a rétes. Szilveszterkor rétest sütni hosszú boldogságot hoz, ha jól meg is töltjük, gazdagsághoz segítjük magunkat.
  • Az egész kenyér megszegése az ünnep alatt, a következő évre is ellátja az embert kenyérrel.

Az 1980-as évekkel kapcsolatban sokunknak eszébe jut a szó: retro. A latin eredetű kifejezés jelentése múltbéli divat vagy szokás szerinti; múltba való visszatekintés. Egy stílus, egy komplex jelentés, amely több évtized távlatából nosztalgiával tölt el, emlékeket idéz, a mai fiatalokat pedig megmosolyogtatja s mégis kedves érzéssel tölti el.

A szilveszterre ez hatványozottan igaz. A házibulik elmaradhatatlan kelléke volt a házi készítésű, ma már csak „retro szendvicsként” emlegetett egyszerű hideg szendvics. Vajas kenyér, szalámi, főtt tojás, csemegeuborka, Piros Arany és reszelt sajt a klasszikus velejárója az újévi ünneplésnek. A másik közismert éjféli étel a főtt virsli, amely szintén gyorsan és könnyen elkészíthető.

Az étel mennyisége is jelentéssel bír a szilveszteri hagyományokban. Szerencsés, ha nem fogy el minden étel éjfél előtt, mert akkor az újévben sem kell nélkülözni. A pogácsának viszont érdemes elfogynia még az óévben. Az egyikbe belesütött pénzérme megtalálójának ettől függ az újévi anyagi helyzete. Ha minden pogácsa elfogy, az illetőre gazdagság vár, ha viszont marad belőle, az ellenkezőjére számíthat.

Szilveszteri rádiókabarék és televíziós műsorok az 1980-as években

Szerző: Szendrei Dóra Júlia

A Magyar Televízió szilveszteri műsorai teli voltak bohózatokkal és kabarétréfákkal, amelyek rengeteg híres színészt és humoristát vonultattak fel az évek során. Mégis akadtak köztük gyakori visszatérők, akiket meglátva azonnal tudtuk, hogy most éppen egy jellegzetes pesti kabarétréfát nézünk.

A szórakoztató műsorok szigorú ellenőrzés alatt álltak az 1980-as évek végéig, erős kontroll alatt tartották a médiát, valamint az ott dolgozó munkatársakat.

A politika mindig is nagy befolyással volt a kabarékra, az akkori bel- és külpolitikai helyzetnek megfelelően korlátozták és cenzúrázták a témákat. A politikai kabaré – amit engedett a hatalom – szelepként is működött. A szilveszteri műsorok során jelentették be először az áremeléseket, és ekkor valamennyivel szabadabban beszélhettek azokról a témákról, amelyekről máskor nem (például a nyugdíjakról, a különböző visszaélésekről, a pedagógusok helyzetéről stb.). Mindez persze a politikai hatalom hallgatólagos egyetértésével történt, amely „biztonságosan adagolva” engedélyezte a témák kifejtését és előadását. Jellemző volt, hogy a szilveszteri műsorok forgatókönyvét már a nyár folyamán elkezdték megírni és összeállítani.

Érdemes megemlíteni az 1979 szilveszterén sugárzott Márkus László (1927. június 10. – 1985. december 30.), Haumann Péter (1941. május 17. –) és Körmendi János (1927. október 21. – 2008. január 6.) főszereplésével készült Három nővér paródiát. A jelenet leadását követően sokáig szinte lehetetlenné vált a darab műsorra tűzése a színházakban, mivel a dráma egyes mondatai óhatatlanul nevetést váltottak ki a nézőkből.

A kabarék stílusa az évtizedek alatt sokat változott, a műfaj eleinte sokkal közelebb állt a rádiós kabaréestekhez. A televíziós szilveszteri kabarék gyorsan elváltak a rádiós stílustól és magasabb szintre léptek. Egyre nagyobb nevek tűntek fel a műsorokban és váltak állandó szereplőkké.

Három nővér paródia

Hofi Géza (1936. július 2. – 2002. április 10.) A Kossuth- és Jászai Mari-díjas előadóművész, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja nem volt oda a tévészereplésekért, ha tehette, inkább a rádiókabaré fellépéseit választotta.

Hofi Géza – 1989 szilveszterén

Markos György (1946. július 22. –) – Nádas György (1962. április 30. –)Párosuk bármikor, bárhol kiválóan működött, a szende és a nagyhangú duó bármilyen helyzetben megállta a helyét, de a legnépszerűbb előadásuk máig a Katonadolog, amely egy igazi, megunhatatlan klasszikus. A Markos-Nádas duó későbbi fellépései során időnként Boncz Gézával (1944. október 20. – 2000. október 21.) is kiegészült.

Markos-Nádas: Katonadolog 1985.

A Bakiparádé volt a szilveszteri este egyik csúcspontja. A nézők imádtak és mai napig szeretnek belesni a színfalak mögé és látni azt, milyen, amikor kedvenc humoristáik saját maguk is jót derülnek egy-egy poénon. Említést érdemelnek a tévés szilveszterek visszatérő és igen népszerű elemei is, a nép nevében uralkodó politikusokat kifigurázó Szuperbola, ami a Parabola című műsor szilveszteri különkiadása volt, első adása 1977-ben került adásba, főszerkesztője Árkus József. Ez volt az egyik első műsor, amiben megjelent az erotika is és a meztelen nők. Népszerű műsor volt a Házaspárbaj, amelyben ismert előadóművészek mérkőztek meg. Elmaradhatatlan eleme lett az óév utolsó estéjének az Antal Imre és Kudlik Júlia által vezetett, Szeszélyes évszakok szilveszteri különkiadása is.

Bakiparádé – 1989

Elmondhatjuk, hogy a kabarék mindmáig visszatérő elemei a szilveszteri műsorainknak és meghatározó pillanatai az óév utolsó estéjének, ezáltal az újév első pillanatainak is. A korábbi időszakok szilveszteri műsorai még ma is időszerűek szórakozás és kikapcsolódás szempontjából.

Szilveszter a nyomtatott sajtóban

SZERZŐ: Tompos Krisztina


Az óév búcsúztatása és az újév köszöntése az 1980-as évek sajtótermékeinek is elmaradhatatlan témája volt. A napi-, hetilapok és tematikus magazinok is ünnepi számmal készültek és az olvasók válogathattak a vidám és komolyabb hangvételű szilveszteri tartalmak között. A Pesti Műsor például 1983. évi utolsó számában egy egész oldalt szentelt az Állami Gazdaságok pezsgőkínálatának.

Az újságok tanúbizonysága szerint, akárcsak napjainkban, a pezsgő mellett a virsli is az ünnepi asztal elmaradhatatlan kelléke volt. A Győri Napló beszámolója alapján 1985-ben szilveszterre elképesztő mennyiségű, 1100 mázsa virslit gyártott a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, amelynek több mint felét Budapesten értékesítették.

A lapokban kevésbé vidám témák is napirendre kerültek, a petárda veszélyeire és a csillagszórók miatti lakástüzek megelőzésére például minden évben több cikket is szenteltek, ennek ellenére az új évi első számokban sorra jelentek meg az ehhez hasonló írások:

 „Rossz „vicc” volt… Nem tudom. honnan ered az a szokás, hogy szilveszter éjjelén, az újév első perceiben petárdák, égő csillagszórók kihajigálásával kell ünnepelni. Tagadhatatlan: az emeletes házakból aláhulló csillagszóró-zápor szép látvány, bár alighanem ezt a szépséget elengednék maguknak azok, akiknek a lakását gyújtja fel az erkélyre repülő, szikrát hányó csillagszóró. Elengednék azok is, akiknek autóját égetik meg a petárdák, arról nem is beszélve, milyen súlyos égési sérülést okoz, ha valakinek, mondjuk a nyakában köt ki az efféle tűzijáték.” (Részlet a Fejér Megyei Hírlap 1984. január 3-i számából)

Az újságok arculata is az alkalomhoz igazodott, és a pezsgős poharat tartó kéményseprők sorra tűntek fel a kiadványok címlapjain, a záró oldalakon pedig a szilveszteri karikatúrák kaptak helyet.

A boltok is kihasználták az ünneppel együtt járó vásárlási kedvet, az ország legnagyobb áruházlánca, a Skála-Coop reklámújságában Komjáthy Ágnes, az üzlet reklámarca is szilveszteri bevásárlásra buzdított.

Sajátos műfajt jelentettek a napilapok év végén megjelenő, zárt, szilveszteri különszámai, amelyek eleinte a szerkesztőségek belső használatára, saját munkájuk kifigurázására készültek, később azonban már a politikai vezetés is jót mulatott ezeken a humoros kiadványokon. Így az 1980-as években jelentek meg a Resti Hírlap (Pesti Hírlap), a Fanyar Nemzet (Magyar Nemzet) és a Népszabi (Népszabadság) nevű különszámok.


Papírtrombita és trapper farmer

SZERZŐ: Steib Janka

Ünnep és öltözködés a Kádár-korban

Az évek során különböző módjai alakultak ki a szilveszter ünneplésének. Akár egyénileg, otthonainkban, akár közösségben, házibulik, bálok, nagyobb rendezvények keretében búcsúztatjuk is azonban az óévet, a mai napig közös jellemző, hogy a többi ünnephez hasonlóan erre is kívül-belül felkészülünk. Ehhez elengedhetetlenek a kellékek, maga a ruházat, az ünnep jelképei, ételei, italai. Ahogy korábban a zajkeltés a gonoszűzés célját szolgálta, úgy az máig meghatározó eleme a szilvesztereknek. A papírtrombiták, lampionok már az 1950–60-as években is a szilveszteréjjelek részei voltak, ahogy a pezsgővel való koccintás is. Mindezek a ’70–’80-as években is megtalálhatók voltak, az utcai árusok álarcok, szemüvegek, ajándéktárgyak soraival várták a vevőket.

Az 1960-as évek végén a rock és a beat megjelenése a fiatal generáció ruházatában is tükröződött. A férfiak öltözetében a ’70-es években megjelentek a hegyes orrú, magasított sarkú félcipők, a bő szárú pantalló, a mintás ing és a színes, műszálas pulóver. Ünnepi öltözeti darab volt a műszálas ingpulóver és a magas nyakú garbó. A nők körében pedig a miniszoknya a divatos megjelenés fontos kiegészítőjévé vált.

A ’80-as évek első felében-közepén felgyorsult az öltözködés differenciálódása, nőtt a választék.

Megkezdődött a hazai Trapper farmer gyártása. 1977-ben mutatta be a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat az őszi BNV-n a Trapper fantázianévre hallgató szövetet és a belőle készült nadrágokat. Korábban csak nyugati, illetve a KGST országokból származó farmerek voltak a fiatalok ruhatárában. Azonban a rendőrök gyakran igazoltatták a farmert hordó fiatalokat. Jellegzetes öltözettel rendelkeztek a szubkulturális csoportok, amelyek hatása jelentős volt a divatra is. Ilyenek voltak az ’50-es években a galerik, a hippik, a ’70-es években a csövesek, a rockerek és a digók. A fiatalok a ’70-es évektől már kevésbé követték a hagyományos öltözködési és viselkedési szabályokat. A vasárnapi ebéden, ünnepi alkalmakon, családi és baráti összejöveteleken, bálon, színházi előadásokon azonban továbbra is meg kellett adni a módját az öltözködésnek.

A szórakozás és a szabadidő eltöltése megváltozott. Az ’50–’60-as években a hétvégék kedvelt programjai a táncestek voltak, ahol a közönség asztaloknál ülve, italt kortyolva, kiöltözve, visszafogottan táncolt a kor slágereire. A házibulik, koncertek azonban visszaszorították ezeket a táncesteket, majd a diszkók lettek a fiatalok kedvelt szórakozási helyei a ’70-es években, ahol az adott korszak divatöltözetei jelentek meg. Az idősebb generáció a bálokat látogatta szabadidejében. Szilveszter éjjelére a baráti társaságok közösen szerveztek mulatságot otthonaikban vagy éttermekben, vendéglőkben, majd a ’80-as évekre a nagyobb rendezvények is népszerűvé váltak.

Rendszerváltás vidéken – Kutatás a Skanzenben
Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Magyar Nemzeti Levéltárral a rendszerváltoztatás harmincadik évfordulójára meghirdetett „Antall József” pályázat keretén belül szerteágazó kutatási programot valósít meg  egy hatalmas fotógyűjteményből kiindulva. A nyolcvanas években a Hazafias Népfront kezdeményezésére, a „felszabadulás” évfordulójára készülve helyi könyvtárosok, profi fotósok és aktivisták fényképezték végig Magyarország utcáit. A cél a hazai falvak fejlődésének, átalakulásának bemutatása volt. 1984 és 1986 között az országos kezdeményezés keretében több mint százezer fénykép készült, amely aztán bekerült a Magyar Nemzeti Levéltárba vagy a megyei intézményekbe. Ma ugyanezek a fotók visszafelé tekintve a rendszerváltoztatás előtti faluképek egyedülálló részletességű dokumentációját jelentik, amelyeket alaposan megvizsgálva, a mai állapotokkal összevetve keresztmetszetet nyerhetünk az elmúlt bő három évtized változásairól és fejlődéséről.

Szerzői jogvédelem

A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett. A cikkekben szereplő fotók felhasználása forrásmegadással engedélyezett.

Képjegyzék

1. kép: Retró szendvics. Forrás: Ami nélkül nincs szilveszter: retró szendvics | nlc
2. kép: Hofi géza, 1978, fortepan, 139082
3. kép: Markos-nádas: Katonadolog
4. kép: szilveszteri tv-műsor 1983-ból.
5. kép: RETRÓ MAGYAR FOTÓMODELLEK
6. KÉP: Pesti Műsor, 1983. 32. évf. (84) 113. (Arcanumról letöltve)
7. kép: Hajdú-Bihari Napló 1984. december 31. 41. évf. (306) 1. (Arcanumról letöltve)
8. kép: Vas Népe 1985. december 29. 30. évf. (304) 3. (Arcanumról letöltve)
9. kép: Fortepan, 41056
10. kép: Fortepan, 50198
11. kép: fortepan, 124299
12. kép: Fortepan, 13979
13. kép: Fortepan, 50200

Felhasznált irodalom

Kis-Varga Judit: Ami nélkül nincs szilveszter: retró szendvics. 2015.12.29. (utoljára megnyitva: 2020.12.18.)

Kisbán Eszter: Táplálkozáskultúra. In: Életmód 1997. 419-583.

Kaposy Miklós: Humor, kabaré, szatíra, Kollega Tarsoly István (szerk.):  Magyarország a XX. században, III. kötet, Kultúra, művészet, sport és szórakozás, Babits kiadó, Szekszárd, 1996-2000. 440-441. (utoljára megnyitva: 2020.12.17.)

Pais. H. Szilvia: Így nevettünk mi: nincs szilveszter retrókabaré nélkül (utoljára megnyitva: 2020.12.17.)

Lehoczky Rella: Régi idők szilveszteri műsorai – így nevettünk az átkosban (utoljára megnyitva: 2020.12.17.)

https://szinhaz.hu/2017/06/04/a_parodia_ami_evekre_meghekkelte_a_harom_novert (utoljára megnyitva: 2020.12.17.)

Vajna Tamás: 40 éve hekkelte meg Csehov három nővérét a legendás Márkus–Körmendi–Haumann-trojka (utoljára megnyitva: 2020.12.17.)

A szilveszteri kabaré története (utoljára megnyitva: 2020.12.17.)

https://port.hu/adatlap/szemely/hofi-geza/person-27442 (utoljára megnyitva: 2020.12.17.)

Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában, Corvina Kiadó, Budapest, 2006.

Fejér Megyei Hírlap, 1984. január 3. 40. évf. (1) 8.

Hajdú-Bihari Napló 1984. december 31. 41. évf. (306) 1.

Kisalföld 1985 december 29., 41. évf. (304)

Pesti Műsor, 1983. 32. évf. (84) 113.

Vas Népe 1985. december 29. 30. évf. (304) 3.

sz.n.: Komjáthy Ági szupermodell, sztármanöken (Skála) (2016. január 10., vasárnap) (Letöltés ideje: 2020. december 16.)