Negyvennyolc szellemi kulturális örökség, számtalan népművészeti, hagyományőrző fesztivál, koncertek, táncházak, bemutatók, workshopok várják az érdeklődőket egész évben. 2023-ban húszéves az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezménye.
A Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága által koordinált egész éves ünnepségsorozat olyan kézműves, gasztronómiai, dramatikus és előadóművészeti hagyományokat, városi szokásokat hoz közel, mint a lipicai lótartás, a kalocsai népművészet, a dunamenti halászat vagy akár a magyar cirkuszművészet.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez eddig 181 ország csatlakozott. Célja a szellemi kulturális örökségelemek felkutatása és megőrzése. Az emberi közösségek az élő örökség sokszínűségét hordozzák, beleértve olyan gyakorlatokat, ábrázolásokat, kifejezésmódokat, ismereteket és készségeket, amelyek értelmet adtak és adnak ma is mindennapi életünknek. Ennek az örökségnek a megélése és továbbadása hozzájárul a közösségek folyamatos életképességéhez, erejéhez és jólétéhez. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott, végrehajtásának szakmai koordinálását a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága végzi.
Mi az a szellemi kulturális örökség?
Idegen nyelveken: intangible cultural heritage/el patrimonio cultural inmaterial/le patrimoine culturel immatériel/Das immaterielle Kulturerbe
A szellemi kulturális örökség egy olyan gyűjtőfogalom, amely magába foglal olyan élő kulturális gyakorlatokat, amelyeket különböző típusú és méretű közösségek kulturális örökségüknek ismernek el. Az örökségelemeket generációról-generációra tovább örökítik, így gyakorlásuk és továbbadásuk hozzájárul a közösségek fennmaradásához. Ezek az élő gyakorlatok, ábrázolások, kifejezésmódok, ismeretek és készségek meghatározzák az egyének, illetve a közösségek identitástudatát, illetve hatással vannak a mindennapi életre.
Jelenleg a Nemzeti Jegyzéken az alábbi szellemi kulturális örökség elemek találhatóak:
- A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége
- Busójárás Mohácson – maszkos farsangvégi télűző szokás
- A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya
- Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc
- Mezőtúri fazekasság
- A magyar solymászat
- A halasi csipkevarrás élő hagyománya
- Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése
- Pünkösdi templomdíszítés Mendén
- Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás
- Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás
- A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya
- Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet
- A kőszegi „Szőlő Jövésnek Könyve” hagyománya
- Gyékényszövés Tápén
- A szilvalekvár főzés szatmár-beregi hagyománya
- Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán
- Csobánolás – bukovinai székely betlehemes játék
- Az egri fertálymesterség élő hagyománya
- A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya
- Magyarszombatfai fazekasság
- Selmeci diákhagyományok – a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia diákhagyományainak továbbélése a jogutód intézményekben
- A magyarországi kékfestés hagyománya
- A rábavidéki szlovének rönkhúzása
- A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon
- Krisztus-katonák Hajdúdorogon – Kardos legények a „Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város”-ban
- Magyar cirkuszművészet
- Magyarországi dudahagyomány
- A remélés Novajon Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás
- Nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok
- Höveji csipkevarrás élő hagyománya
- Pünkösdi templomdíszítés Maglódon – Evangélikus tavaszköszöntő egyházi
- szokás
- Magyar vadászati hagyományok
- A szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyománya
- A lipicai lótenyésztés Magyarországon
- A csárdás tánc hagyománya
- A verbunk tánc hagyománya
- A magyar népi vonós zenekari formáció élő hagyománya
- A tojásírás élő hagyománya Magyarországon
- A nagykunsági gyapjúhímzés élő gyakorlata
- Buzsák élő hagyományai: hímzés, faragás és folklór
- Christkindl Spiel – Karácsonyi énekes népszokás a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvaiban
- A bajai halászléfőzés élő hagyománya
- Békés megyei szűcshímzés élő hagyománya
- Magyarországi üvegművesség
- A hortobágyi pásztorok hagyományos tudása
- A méhkeréki román néptánchagyományok
- Az úrihímzés hagyománya és kortárs hímzőműhelyekben való továbbélése
Fedezd fel élő örökségeinket az egész évet felölelő programsorozatunk keretében! Az eseménysorozatról további információ ezen a felületen és a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság honlapján található,
Pünkösdi Örökség Ünnep a Skanzenben 2023. május 28 – 29 én. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Igazgatósága évek óta megrendezi Pünkösdi Örökség Ünnep című nagyrendezvényét. A rendezvény a magyarországi és külföldi szellemi örökséget hordozó közösségek találkozója. Egyrészt segíti a közösségek közötti együttműködést és tapasztalatcserét, másrészt az örökség kezelésében kialakult változatos gyakorlatok kölcsönös megismerését, valamint az örökségelemek élményszerű bemutatását. Minden örökségelemet képviselő közösség egy-egy önálló portán rendezkedik be a Skanzen területén. A porta udvarán a nagyközönség számára táncos-zenés, viseletes bemutatókat, tánc- és énektanítást, kézműves foglalkozásokat, gasztronómiai kóstolót tartanak. Így az idelátogatók a közösségek kulturális örökségének több elemét megismerhetik, és maguk is aktív részesévé válhatnak. Emellett a rendezvény színpadán folyamatosan énekes, mesés, zenés programok zajlanak.
A képeket Farkas-Mohi Balázs készítette.
Szerzői jogvédelem
A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás („SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett.
You must be logged in to post a comment.