MŰtárgysorozat – magyar találmányok

A golyóstoll, a dinamó, a biztonsági gyufa, a számítógép vagy a C-vitamin hétköznapjaink része, de azt már kevesen tudják, hogy ezeket magyar feltalálóknak köszönhetjük.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja idén a tudomány és a technológia témája köré szerveződik. A Skanzenben ezért október 28-án és 29-én olyan találmányokról tudhatsz meg többet, amelyek születése magyarok nevéhez kapcsolódik, illetve izgalmas aktív helyszíneken és kézműves foglalkozásokon próbálhatod ki magad.

Kérheted az infó pultban a találmányokról szóló Skanzen barangolót is, fedezd fel a játékos feladatokon keresztül az Erdély épületegyüttes városi kiállításait!

Blogbejegyzésünkben most a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből válogatunk olyan tárgyakat, melyek magyar feltalálókhoz kapcsolódnak.

Biztonsági gyufa

Csomagolt gyufa. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005.211.7.

A barna papírba csomagolt 10 doboz gyufa tetején piros-fehér-zöld címkén olvasható: „SZIKRA BIZTONSÁGI GYUJTÓ”. Az egyik legismertebb magyar találmány a gyufa, ami rövid időn belül mindennapi használati tárggyá vált. A zajtalan és robbanásmentes biztonsági gyufa továbbfejlesztője és véglegesítője Irinyi János (Albis, 1817. május 18. – Vértes, 1895. december 17.) volt, aki 1836-ban, még vegyészhallgató korában szabadalmaztatta találmányát. A 18. századtól kezdve próbáltak kevésbé bonyolult gyújtóelegyekkel kísérletezni, az ekkoriban használatos mártógyufa és dörzsfa azonban meglehetősen tűzveszélyesek voltak, a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel. Irinyi a kálium-klorátot ólom-peroxiddal cserélte fel, a foszfort meleg vízben oldotta fel, majd a kicsapódott foszforszemcséket ólom-szulfiddal és gumiarábikummal elegyítette. A fenyőfa gyufaszálak fejét a képlékeny masszába mártogatta, majd hagyta keményre száradni. Találmányát és a gyártási jogokat eladta Rómer István bécsi gyógyszerésznek, aki az Irinyi-féle biztonsági gyufa gyártásán meggazdagodott, míg Irinyi szegénységben halt meg 1895-ben.

A világítás történetéről többet is megtudhatsz a Kisalföld tájegységben található Fény Házában.

Irinyi János – A kép forrása: Wikimedia Commons

Telefonközpont, telefonhírmondó

Kurblis telefon. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2020.10.3.

„A M. Kir. POSTA TULAJDONA”, olvashatjuk a fekvő típusú, fekete színű kurblis telefonon. A. G. Bell 1876-ban a philadelphiai világkiállításon mutatta be új találmányát, a telefont. Az első telefonközpont pedig Puskás Tivadar ötlete nyomán, az Edisonnal közös munka eredményeként 1878-ban a connecticuti New Haven-ben működött, majd a következő évben Párizsban építettek központot. Végül Charles Scribner nevére szabadalmaztatták a telefonközpontot, de maga Edison is elismerte, hogy az ötlet Puskástól származott. A legenda szerint 1878. április 2-án Puskás Tivadar mondott először „halló”-t a telefonba. Amikor meghallotta a vonal másik végén levő ember hangját, izgatottan felkiáltott: „Hallom!” Ez vált később világszerte a telefonálás üdvözlőszavává „halló” formában. A telefonközpont találmányát valamennyi európai ország megvásárolta. Budapesten 1881. május 1-jén kezdte meg működését a budapesti Telefonközpont a jelenlegi József Attila utca (egykor Fürdő utca) 10. számú ház III. emeletén a világon negyedikként.

A mai rádió elődjének számít a telefonhírmondó, amely a telefonhálózaton keresztül rendszeresen híreket és műsorokat közvetített. 1893-ban, 20 évvel a fülhallgatós rádió feltalálása előtt Budapesten az emberek híreket, zenét hallgathattak a telefonhírmondón. Élvezhették a Bánk bán-t, amit egyenesen közvetítettek az Operaházból.

Térj be az Erdély épületegyüttesben található Posta épületébe, ahol egy korabeli telefonközpontot is láthatsz, és kipróbálhatod a kapcsolótáblás játékunkat is!

Puskás Tivadar/A kép forrása: Wikimedia Commons

Szódavíz

Szódásüveg. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1986.37.12.

A formába öntött fehér átlátszó üvegű, vas nyomófejű szódásüveg oldalán háromszögletű keretben olvasható a felirat: „Első budai szódavízgyár vegytiszta sterilizált szikvíz, Wagner Aerner és Schleicher„, a felirat közepébe illesztett lopóra csavarodó kígyó védjegy látható.

A Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.) bencés rendi tanár nevéhez fűződő szikvíz ma már Hungarikum, ötlete nélkül bizony nem lennének szénsavas üdítők. 1828-ban, győri tartózkodása alatt fedezte fel a szódavíz készítésének a módját, és a Mesterséges savanyú vizek című értekezésében közölte azt. Ha a mai szódavíz gyártását kémiailag kéne leírni, akkor az egyenlet így nézne ki: CO2 + H2O ⇌ H2CO3. Magyarul ez annyit jelent, hogy szén-dioxidot adunk a vízhez, amiből szénsav jön létre.

Jedlik nevéhez egy másik találmány is kapcsolódik. A dinamó-elvet 1861-ben írta le az egyetem leltárkönyvében. A világon először ő ismerte fel, hogy a generátorból elhagyható az állandó mágnes, és hogy saját energiájával képes gerjesztést létrehozni és fenntartani. Mivel találmánya nem vált ismertté, a dinamó feltalálása más nevéhez fűződik. Werner Siemens 1866 végén Jedliktől függetlenül szintén eljutott a dinamó-elvig, és működőképes dinamógépet készített. Találmányát ismertette és szabadalmaztatta, így a világ Siemens-et ismeri el a dinamó feltalálójának.

Tudtad, hogy az Erdély épületegyüttes Patikájának tulajdonosa Jaeger F. József szikvíztöltő műhelyt is üzemeltetett? Ha megtekintetted, pihenj meg az Erdély épületegyüttes Korzó kávéházában egy pohár málnaszörp vagy fröccs mellett!

Jedlik Ányos / A kép forrása: Wikimedia Commons

Golyóstoll 

Golyóstoll. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2018.36.4.1-2.

A barna színű, téglalap alakú „PARKER” feliratú tolltartótokban, szürke színű, vékony, henger alakú toll található „CAOLA” felirattal, amely piros és kék golyósfejjel is rendelkezik.

A golyóstoll szabadalma Bíró László József (Budapest, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. október 24.) nevéhez fűződik, aki tanulmányait az orvosi karon kezdte, de volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal és találmányokkal. 1932 és 1934 között az Előre című hetilap munkatársa volt. Fő találmányához, a golyóstollhoz is újságírói pályája vezette el. A nyomdai rotációs hengerek egyenletes, folyamatos munkájának látványából merítette azt az ötletet, hogy egy tintával telt cső végéből hengerrel, illetve golyóval lehetne a folyadékot folyamatosan a papírra vinni. Első szabadalmát töltőtoll néven 1938-ban jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, majd 1939-ben Párizsba ment, onnan Argentínába emigrált, ahol szabadalmat kapott találmányára 1943. június 10-én. Végül szabadalmát 1948-ban a PARKER cég vette meg. A golyóstollal szinte azonosult a neve, angolul biro-pen, franciául biron. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.

A Nyugat-Dunántúl tájegységben a Kondorfai iskolában láthatod a golyóstoll feltalálása előtt használt palatáblát és palavesszőt is. 

Bíró László József / A kép forrása: kultúra.hu

Napelem

Napelem. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, KA 4267

A fa keretbe helyezett négyzet alakú rácsos szerkezetű fekete és fehér rácsozású napelem Gyergyószentmiklósról került a múzeum gyűjteményébe, ahol a világításhoz termelt energiát.  A jövőben az Erdély épületegyüttes Esztena épületének részét képezi majd.

A napenergia kutatásának egyik úttörője Telkes Mária (Budapest, 1900. december 12. – Budapest, 1995. december 2.) magyar származású amerikai tudós, feltaláló volt. A budapesti Tudományegyetemen fizikai-vegytanból doktorált, de ezután tudását ő is külföldön tudta kamatoztatni. Először a clevelandi klinika biofizikai osztályának vezetője lett, majd Bostonban a MIT tanáraként kezdett a napenergia hasznosításának lehetőségeivel foglalkozni. Tervei alapján, 1948-ban építették fel az első napenergiával fűtött házat. További napházak építésével pedig világszerte ismertté tette a napenergia kutatását. A napenergiával működő, hordozható sütőlap alternatív elnevezése Amerikában ma is az, hogy „Telkes-sütő”, és a passzív házakat is szokás „Telkes-házként” emlegetni.

Telkes Mária /A kép forrása: Wikimedia Commons

Poroltó készülék

Poroltó. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, S/2820-2018

Eredetileg Győrszentivánon használták ezt az 1956-ban a budapesti Háztartási Eszköz- és Bádoggyárban készült két tartályos porral oltó (poroltó) készüléket. Oldalán plakátszerű festett, zöld keretben, sárga alapon piros „PORRAL OLTÓ” felirat, mellette zöld rombusz keretben fekete férfialak látható porral oltóval a kezében.

Azt kevesen tudják, hogy a poroltó készüléket a gépészmérnök végzettségű Szilvay Kornélnak (Budapest, 1890. július 25. – Budapest, 1957. szeptember 8.), Budapest egykori tűzoltó parancsnokának köszönhetjük. Miért volt úttörő az 1928-ban szabadalmaztatott „Szilvay-féle tűzoltó berendezés„? Ekkor kezdtek el víz helyett a ma ismert oltóporral vagy habbal dolgozni, aminek a használata révén az oltás során keletkező vízkárok megszűntek. Más eszközöket és eljárásokat is szabadalmaztatott a tűzoltással kapcsolatban, úgy mint gépjármű indítókészülékek, tűzveszélyes folyadék tárolótartályok, vízszállító berendezések, tűzvédelmi biztonsági berendezések, tetőfedő anyag.

A Bakony, Balaton-felvidék tájegységünkben épült fel a köveskáli tűzoltószertár, ahol megfigyelheted a 20. század eleji tűzoltó felszereléseket.

Szilvay Kornél /A kép forrása: vedelem.hu

Színes televízió

Televízió. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, S/3703-2021

A 20. századi épületegyütteshez végzett kutatásunk keretében a múzeum gyűjteménye több, különféle márkájú televízióval is gyarapodott. Kevéssé köztudott, hogy a világon az első teljesen színesre forgatott és színesen bemutatott film az Elfújta a szél című alkotás volt. Ez a film sarkallta a magyar szakembert, Goldmark Péter Károlyt (Budapest, 1906. december 2. – Port Chester, New York, 1977. december 7.) a színes televízió megalkotására. Bécsben és Berlinben járt egyetemre, tanította a későbbi Nobel-díjas Gábor Dénes, ő hívta fel Goldmark figyelmét a még gyermekcipőben járó televíziózásra. A BBC-ben megindult kísérletek nyomán Goldmark 20 évesen egy olyan berendezést állított össze, amelynek 2,5×3,8 cm-es képernyőjén sikerült képet kapnia. 1940. szeptember 4-én továbbítottak először elektronikus eszközökkel színes televíziós képet az amerikai Columbia Broadcasting System társaság stúdiójából. Megalkotta a gyomor-és bélrendszer vizsgálatára alkalmas miniatűr tévét, de meghatározó szerepe volt az első Holdra szállás közvetítésében is. Összesen több mint száz találmányát szabadalmaztatta a CBS.

Goldmark Péter Károlyt / A kép forrása: sopronmedia.hu

Fertőtlenítő

Szappan. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, I 2022.800

A múzeum legújabb tájegységében, az Erdély épületegyüttes Patikájában az üzlet polcain többet is találunk az eredeti címke és receptúra alapján rekonstrukcióként elkészült orvosi szappanból. A 19. századig a fertőtlenítés, kézmosás nem volt még bevett gyakorlat az orvoslásban sem, amivel jelentős problémákat okoztak, például a gyermekágyi lázat. Semmelweis Ignác volt az, aki felismerte a gyermekágyi láz okát, amit az orvosok okoztak azzal, hogy boncolás után kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és vizsgálták a várandós nőket. Rájött, hogy ez volt az oka annak, hogy a pusztán bábák és bábanövendékek által kezelt várandós nők körében sokkal ritkább jelenség volt a gyermekágyi láz, mint az orvosok és orvostanhallgatók által is kezeltek között. Több vegyszer kipróbálása után 1847 tavaszán a klórmeszet választotta fertőtlenítőszernek. Kötelezte az orvosokat, az orvostanhallgatókat és az ápolószemélyzetet a szülészeti osztályokra történő belépés előtti klóros kézmosásra, októbertől pedig kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is (ami könyékig, körömkefével végrehajtott, negyedórás procedúra volt). Intézkedései rendkívül népszerűtlenek voltak, kollégái pedig a statisztikai bizonyítékokat egyszerűen nem vették komolyan annak ellenére, hogy rendelkezései nyomán a gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán kisebb lett, mint a bábákén.

Semmelweis Ignác /A kép forrása: semmelweis.hu

C-vitamin 

Paprikás doboz. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2006.46.4.

A hasáb alakú, csapos fedelű, sötétzöld doboz három oldalán és fedelén 2-2 paprikát, negyedik oldalán pedig a paprikát tartó nő képe mellett feliratot látunk: „A világhírű édes nemes rózsa paprika nagy termelője Csonka Gergely Szeged”. Dr. Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) az 1920-as években külföldi kutatásai során ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Észrevette, hogy ez az emberi sejteknek szükséges anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de csak növények és állatok tudják előállítani. Hazatérve utazásából Szegeden folytatta kutatását. A legendák szerint utálta a paprikát, és egyik este a vacsora mellé odatett paprikát egy óvatlan pillanatban a köpenye zsebébe dugta. Elfogyasztotta a vacsoráját, majd lement a laboratóriumába, és veszítenivalója nem lévén elővette a vacsoráról kimenekített paprikát, és munkához látott. Állítólag még aznap éjjel a kezében volt a megoldás, hiszen 10 liter présnedvből 6,5 gramm savat nyert ki. Felfedezte, hogy gyógyítani lehet vele a skorbutot, ekkor keresztelte el aszkorbin-sav névre. 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért.

A Malom éve tematikus évünk keretében Filkeházán különféle őrleményes ételek receptjeivel ismerkedhetsz meg, némelyikhez az őrölt paprika is elengedhetetlen hozzávaló.

Dr. Szent-Györgyi Albert /A kép forrása: Wikimedia Commons

A Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) kezdeményezésére a magyar feltalálók napját évről-évre június 13-án ünnepeljük, amely nap egyben emléket állít annak a napnak, amikor Szent-Györgyi Albert bejelentette a C-vitamin szabadalmát.

Felhasznált források

Czibók Balázs: A leghíresebb és kevésbé ismert magyar feltalálók és találmányaik. https://i3.pte.hu/hu/innovacio/blog/leghiresebb-es-kevesbe-ismert-magyar-feltalalok-es-talalmanyaik (letöltés ideje: 2023.10.24.)

Magyar feltalálók és találmányaik. https://www.sztnh.gov.hu/hu/magyar-feltalalok-es-talalmanyaik (letöltés ideje: 2023.10.24.)

Világhíres feltalálóink. http://www.feltalaloink.hu/oldalak/fooldal/fooldal.htm (letöltés ideje: 2023.10.24.)

Kurblis telefon https://www.sztnh.gov.hu/en/node/2741 (letöltés ideje: 2023.10.24.)

A Parker törtnete https://www.parker.hu/story.php (letöltés ideje: 2023.10.24.)

http://users.atw.hu/regiteleviziok/erdekessegek.htm (letöltés ideje: 2023.10.24.)