„Ahol tisztaságot és rendet látsz, dicsérd a ház asszonyát!” – avagy a 20. század közvéleménye a női szerepekről hímzett falvédőkőn.
A mai modern nőnek és anyának már nem csak a gyermeknevelés és a háztartás tartozik a szerepkörébe. Karriert épít, dolgozik, sportol, hobbija van, az anyagi feltételek megteremtésében aktívan részt vesz a férfi mellett. Válogatásunkban most olyan falvédőket hozunk, amelyek a 19-20. században hagyományosnak vélt női szerepekről, a családi élet értékeiről, a házastársi, anyai szeretet kifejezéséről szólnak. Ma már persze egy-egy falvédőt látva felhúzhatjuk a szemöldökünket, de ezek a tárgyak segíthetnek megérteni, hogyan gondolkodtak korábban a nőkről, milyen értékek határozták meg szemléletüket.
A hímzett falvédők a 20. századi otthonok meghatározó berendezési elemei voltak, a szobában és a konyhában egyaránt előfordultak. Elsődleges funkciójuk a fal megóvása volt a koszolódástól, ennél azonban több is rejlett bennük. Felirataik és ábrázolásaik a korszak közvéleményéről vallanak, bemutatják a hagyományosnak tartott családi szerepeket, sorsfordulókat, a társadalom elvárásainak megfelelő viselkedéseket. A mai mémekhez is hasonlíthatjuk őket, hiszen egyes darabokon tükröződik a régi élet kötöttségeitől való szabadulás óhaja és a jobb, polgárosultabb életmód utáni vágy is.
A falvédők az 1870-es években német nyelvterületen jelentek meg. Magyarországon német hatásra terjedtek el, ezért a kézimunka szaküzletek eleinte német nyelvű mintakönyveket kínáltak. Az előnyomott falvédőket kézimunkaboltokban, vásárokon, piacokon szerezték be az asszonyok, de arra is volt példa, hogy a kiválasztott mintát egy ezzel foglalkozó specialista nyomta rá az anyagra. A mintaválaszték igen eklektikus volt mind témáját, mind az öltéstechnikát illetően.
A hímzésdivat az előkelő otthonokból hamar továbbterjedt a kispolgári, majd a munkás- és paraszti háztartásokba is. A feliratok vallási intelmeket, a mindennapokra vonatkozó, magatartás-szabályozó mondásokat fogalmaztak meg, műdal- és slágerrészleteket tartalmaztak. A falvédőkön a női szerepek sokféleségét is láthatjuk, melyek az adott kor társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyaihoz igazodtak.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2021.57.15.
A 19. század közepén a zárt tüzelésű, kéménnyel ellátott tűzhely háttérbe szorította a szabadkéményes/füstös konyhát, ahol szabadon terjengett a füst. Ezzel a tiszta, fehérre meszelt fal alkalmassá vált a díszítésre. A falvédő (lehetett textil, lemez vagy papír) olcsóssága, könnyen tisztíthatósága miatt falikép szerepet kapott, de egyben védte is a falat a konyhai szennyeződésektől. A hímzett falvédőkön megjelenő feliratok zöme a férj és a feleség követendő magatartásával és kívánatos tulajdonságaival foglalkozik. A képeken az asszonyok többnyire a konyhában jelennek meg.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2020.63.40.
A falvédő felépítése általában egy sémát követett: a gyakran gyermekrajzokra emlékeztető, idealisztikus életképet, amely a legtöbbször szerelmespárt vagy a konyhában tüsténkedő háziasszonyt ábrázolt, virágmotívumok övezték. Középen vagy a rajzot keretezve kapott helyet a versbe szedett, nemegyszer helyesírási hibákkal készült, egyszerű rímpárokból álló szöveg. A falakat díszítő textilekről képet kapunk arról, hogy mit gondolt a kor közvéleménye az asszonyi feladatokról, a követendő magatartásáról. Az asszonyi erények között gyakran szerepelt a szerénység, hűség, házastársi szolidaritás, csinosság, gondosság, tisztaság, de nem utolsó sorban a hallgatni tudás. Hasonló szövegek jelentek meg a polcokat díszítő hímzett polccsíkokon is.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014.81.20.
A falvédőkön gyakran megjelenik a boldog házasság vágya. A 19-20. században a nők számára a legfontosabb cél a férjhezmenetel volt, így tölthették be a számukra kijelölt és társadalmilag elfogadott hármas szerepkört: feleség, háziasszony és anya. A társadalom bizonyos életkor elérése után tagjaitól elvárta, hogy minél hamarabb kössenek házasságot. A házasságból kimaradt nőtleneket és hajadonokat elítélte csakúgy, mint azokat, akik házastársuktól külön éltek vagy elváltak.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2020.12.79.
Jellegzetesek azok a falvédők, amelyeken az asszony szerepkörének átadása jelenik meg a következő generáció számára. Funkciói ezeknek az egyén szocializálása, bizonyos normák, értékek átadása volt. Ezek alapján a kislányok már korán ellesik anyjuk konyhatudományát. A régebbi időkben a hagyományos családi munkamegosztás révén a leányok az anyától sajátították el a háztartási teendőket, kisebb testvéreik mellett gyakorolhatták a gyermekgondozási feladatokat, a fiúk pedig az apa mellett a „férfias” teendőket gyakorolták. A női minták formálásában a háztartási tanácsadók is szerepet játszottak, illetve az iskolában tanórákon tanították a háztartással kapcsolatos ismereteket. A falvédőkön ezek a polgári minták is leszűrődtek.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, KA 397
A feliratok sokszor szólnak az asszony sütni-főzni tudásáról, a házastársi szeretetet a feleség gyakran a jó ebéddel fejezi ki. A hasonló falvédők központi alakja a mindig tettre kész asszony, aki a szerelemben odaadó, a konyhában pedig szorgosan tüsténkedik, mellette a férfit legtöbbször a vágyakozás tárgyaként vagy nagyra becsült családfenntartóként mutatták be. A bemutatott darabon idilli ábrázolását láthatjuk a vidéki ház konyhájának, benne a főztjével büszkélkedő háziasszonnyal. Látható a takaréktűzhely, sparhelt is, melyet először sárból, vályogból, téglából építettek, majd folyamatosan a teljesen fémből készült változatai terjedtek el.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014.6.144.
A legtöbb házasság akkoriban elsősorban anyagi érdekből köttetett, és a feleség értékét, megbecsülése alapját, különösen a paraszti társadalmakban az határozta meg, hogy milyen a munkabírása, illetve miként felelt meg gazdasszonyként. Ebbe nem fért bele a pletykálkodás, így a falvédők szövegeinek témája gyakran ennek kifejezése. Ezt a falvédőt megtalálod, ha betérsz az Erdély épületegyüttes Balavásári lakóházába.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, KA 396
A falvédők ábrázolásai és szövegei szerint az asszony amellett, hogy süt-főz, rendben tartja a konyhát és hazavárja az urát, szereti és gondozza a gyermekeit. Hosszú ideig jellemző maradt az egykeresős családminta, amelyben az apa a családfenntartó, az anya felelőssége pedig a gyermekgondozás volt. A felvilágosult, kispolgár feleség azonban már nem szült sok utódot, az anyaság ezért a falvédőkön érintőlegesen, maximum 2 gyerekkel jelenik meg.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2007.49.6.
A két házasfélre vonatkozó normák megszólaltatásában jellegzetes különbség általában az, hogy míg az asszony dolgáról a közvélemény szólal meg, addig a férj dolgánál az asszony beszél. A férjjel szembeni elvárásokként fogalmazódik meg a család anyagi biztonságának biztosítása, a konyhapénz előteremtése és a férj józansága.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum, S/8122-2022
A szereposztást megerősítő feliratokat is megtalálhatjuk a falvédőkön, a házimunka igazságos megosztását férfi és nő között azonban nem ebben a környezetben kell keresnünk. Természetesen nemcsak a nőkkel, hanem a férfiakkal szemben is voltak elvárások, ami a falvédőkön is kifejezésre jutott.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2020.81.1.
A fő háziasszonyi erény a feliratok gyakorisága alapján a rendszeretet és tisztaság. A konyhai falvédők feliratai takarékosságra, mértékletességre, rendre, tisztaságra intenek, dicsérik a háziasszonyt, invitálják a vendéget.
Az életmód és a lakások korszerűsödésével a falvédők fokozatosan eltűntek, az 1950-60-as évek csempézett konyháiban már nem volt szükség arra, hogy megvédjék a falat a szennyeződésektől.
A falvédőfeliratoknak megannyi variációja létezik. Mindenki a maga kedvére formálhatta, alkothatta, szedhette rendbe a rímeket. Te mit hímeznél ma a falvédődre?
Felhasznált irodalom
Hankiss Elemér
1987 A falvédő-kultúra társadalmi funkciójáról. In Kovács Ákos (szerk.): Feliratos falvédők. Kossuth Nyomda, Budapest 64-71.
Hoppál Mihály
1981 A „mindennapok mitológiája” – avagy mi jön le a falvédőről. In Kovács Ákos (szerk.): Magyarországi szöveges falvédők a 19-20. században. Hatvany Lajos Múzeum füzetei 7. 39-43.
K.Csilléry Klára
1981 A feliratos hímzett konyhai falvédők múltja. In Kovács Ákos (szerk.): Magyarországi szöveges falvédők a 19-20. században. Hatvany Lajos Múzeum füzetei 7. 18-25.
Eva, Stille
1981 A konyha a háziasszony büszkesége (Részlet „A lakás és a konyha hímzett feliratai” c. német nyelvű katalógusból) In Kovács Ákos (szerk.): Magyarországi szöveges falvédők a 19-20. században. Hatvany Lajos Múzeum füzetei 7. 66-71.
Szemadám György
1981 A falvédők esztétikájáról. In Kovács Ákos (szerk.): Magyarországi szöveges falvédők a 19-20. században. Hatvany Lajos Múzeum füzetei 7. 44-46.
Tóth Zoltán
1981 A normatív tartalmú konyhai falvédőfeliratokról. In Kovács Ákos (szerk.): Magyarországi szöveges falvédők a 19-20. században. Hatvany Lajos Múzeum füzetei 7. 28-35.
You must be logged in to post a comment.