A magyarországi falvakban a temetőket legtöbbször a falvak határában vagy a templomok kertjében találjuk. A temetőt árvízbiztos helyen, dombos, hegyes területeken a hegyoldalakban alakították ki, felekezetenként elkülönítve. A Skanzenben hét sírkert mutatja be a táji jellegzetességeket és őseink túlvilági élethez fűződő viszonyát és szokásait.
A rejtélyes csónakos fejfás temető
Skanzen, Felső-Tiszavidék tájegység
A Skanzen Felső-Tiszavidék tájegységének a falutól távolabbi részén, a Skanzen Vonat sínje melletti fákkal övezett területen állnak a Felső-Tiszavidéken és a Tiszántúlon elterjedt fából faragott, csónak alakú fejfák, amelyek legjellemzőbb példányai a szatmárcsekei temetőben találhatóak (ahol Kölcsey Ferencet is eltemették). A különös fejfák eredetét tekintve többen úgy vélik, hogy a település fekvéséből adódik a fejfák formája. Szatmárcsekét, mint Tisza-parti falut áradáskor többször elöntötte a víz, így a falu lakói halottaikat csak csónakban vihették a temetőbe, a szertartás végén pedig egyszerűen a sírra állították a csónakot.
Mándoki görögkatolikus templom kertje
Skanzen, Felső-Tiszavidék tájegység
A Bakony, Balaton-felvidék tájegység és a Felföldi mezőváros felől is megközelíthető a Skanzen legrejtettebb épülete, az erdőkkel övezett dombtetőn álló fatemplom. A mándoki templom Magyarország egyetlen fennmaradt boronafalú temploma, amelyet a 17. században Mándok magyar és betelepített ruszin lakói építettek.
A falu görögkatolikus lakói 1814-ig a templom körül temetkeztek, és ugyanúgy kerítéssel vették körül a templomot és a temetőt, mint az a múzeumban látható. A temető keresztjén függő bádog Krisztus körül északkelet-magyarországi görögkatolikus temetőkből származó sírkereszteket állított fel a múzeum. A templom bal oldalán helyezkednek el a gazdagon faragott karélyos végű nyíradonyi és a szögletesen metszett kenézlői síremlékek.
Katolikus temető emlékfákkal
Skanzen, Bakony, Balaton-felvidék tájegység
A Bakony, Balaton-felvidék tájegység földútja vezet a katolikus temetőhöz és a Gyulafirátóti kálváriához. A temető közepén homokkő feszület áll és faragott sírkövek dicsérik az egykorvolt kőfaragó mesterek tudását. Szentbékkálláról kerültek a Skanzenbe a szív alakú sírkövek, Kislődről faragott kő- és kovácsoltvas keresztek állítanak emléket a 18. században betelepített német családoknak. A temető bal oldalán az első világháborúban elesettek emlékfái állnak. A szokás, hogy a világháborúban elesett, ismeretlen helyen nyugvó hősi halottak emlékére emlékfákat ültettek a temetőben vagy a plébánia kertjében, a Balaton-felvidéken vált hagyománnyá. A fák előtti faoszlopokra szögezett, zománcozott emléktáblákon tüntették fel az elhunytak nevét.
A Rédicsi ház és Szent Mihály lova
Skanzen, Nyugat-Dunántúl tájegység
A Rédicsi ház a Test határai kiállításunk négy helyszínének egyike, amely kiállításaink az emberi élet határpontjait járják körül. Ezeken a helyszíneken mutatjuk be, hogyan jelenik meg a hiedelmekben, szokáscselekvésekben, a mágikus eljárásokban, a viseletben a parasztság testképe. A Rédicsi házban az élet végpontján a halotthoz kapcsolódó hiedelmeket, szokásokat ismerhetjük meg. A halál a hagyományos paraszti kultúrában az élet természetes velejárója volt, a beteg nem kórházi ágyon, hanem családja körében hunyt el, így a hozzátartozók végigkísérhették utolsó útján. A közösség nem hagyta egyedül a gyászolókat, hanem vigasztalta a hozzátartozókat és felkészítette a halottakat a túlvilági életre.
A ház mellett egy felnagyított, eredetileg Lendvadedesen használt Szent Mihály lova áll. A kifejezés a fából készült állványra utal, amelyre a koporsót helyezték a halott búcsúztatása után. Négy ember vette a vállára, és így vitték ki a koporsót a temetőbe. Szent Mihály arkangyal pedig az égi seregek vezére, aki a halott lelkét a túlvilágra kíséri.
Szív alakú sírkövEK
A Rédicsi ház melletti kis rejtett ösvény a Budai-hegység és a Zsámbéki-medence kőfaragó kultúrájának síremlékeit mutatja be. A temetőkert művészien faragott, szív alakú sírkövei Szigetszentmiklósról származnak, a 19. században készültek promontori (mai nevén: budafoki) mészkőből. A kis kőpad és a fehérre meszelt barokk és a klasszicizmus hatását mutató faragványok Biáról származnak. Tökről valók a legrégebbi, 18. századi, virágmotívumokkal díszített fejkűvek.
Szennai lakóház – ahol fehér volt a gyász színe
Skanzen, Dél-Dunántúl tájegység
Az 1850-es években épült lakóházat tősgyökeres szennai református család, a Deák család lakta. A berendezés az 1912-es évet jeleníti meg, amikor három generáció öt tagja élt a háromhelyiséges épületben. 1912 szomorú időszak volt a család életében. Ebben az évben meghalt a nagymama, akinek halotti ravatalát az első szobában állították fel. A jellegzetes szennai hidegágyat (ravatalt) fehér lepellel takarták le, amely egyszerűségével, színtelenségével fejezte ki az élet elmúlását. A korábbi századokban Európa-szerte a fehér volt a gyász színe, több Európán kívüli kultúrában azonban a mai napig fehérben búcsúztatják az elhunytakat. Magyarországon a fehér gyász emlékét legtovább – a 20. század közepéig – Belső-Somogy és a Zselic falvaiban őrizték meg.
Református temető faragott fejfákkaL
Skanzen, Dél-Dunántúl tájegység
A Dél-Dunántúl tájegység Muraszemenyei háza mögötti részen, mintegy a falu szélét jelképezve helyezkedik el a 19–20. századból származó 33 református sírjel, amely a dél-dunántúli református temetőkultúrának és fejfafaragásnak állít emléket.
A két világháború előtt nem volt szokás virágokkal díszíteni a sírhelyeket a falusi temetőkben. A fából faragott fejfákhoz füves hantok tartoztak, és a sírok között gyümölcsfák, örökzöldek álltak. A fejfák alakja – elsősorban csúcs formájában – néhol még őrzi a nemek szerinti megkülönböztetést: a férfiaknak hegyes, a nőknek lekerekített fejfát faragtak. A temetőben elhelyezkedő sírok kelet-nyugati tájolásúak. Mivel a temető főbejárata keletről nyílik, a sírjelek feliratos oldala is keletre néz. A temetőt árok és élő sövény vette körül, amely főként az állatoktól védte a holtak nyugalmát.
You must be logged in to post a comment.