2026 március 5-én harmadik állomásához érkezett a Joó Emese budapesti múzeumi koordinátor kezdeményezésére, Söptei Eszter budapesti múzeumi koordinátorral együttműködve, a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szervezésében zajló gyermekmúzeumi koordinátori program. Az újabb szakmai napra az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Mesemúzeumban és Történetalkotó Műhelyben került sor, a házigazdák Helmich Katalin szakmai vezető és Hantos Násfa múzeumpedagógusok voltak. A szervezők ismét közös gondolkodásra hívták a különböző szakterületek szakembereit, amelyhez a házigazdák módszertani tapasztalatokkal és saját élményű gyakorlatokkal járultak hozzá.
Mit él meg egy gyermek, amikor először belép egy múzeumba?
Egy gyermek számára a múzeum egészen más világot jelent, mint a felnőtteknek. Hogy csak a leginkább szembetűnőbbeket emeljük ki: a magas vitrinekbe helyezett tárgyak távolinak tűnnek, a falakon olvasható hosszú szövegek nehezen értelmezhetőek, a kiállítási tér szabályai a számukra szabad felfedezés lehetőségét jelentősen korlátozzák. A tárgyakkal elmesélt történetek pedig szinte kivétel nélkül felnőttek történeteit mesélik el, amelyekhez nehéz kapcsolódniuk.
A múzeumi szakma törekszik arra, hogy a múzeumlátogatást a gyerekek számára is pozitív élménnyé tegye. Ennek legáltalánosabb formája a múzeumpedagógiai foglalkozás, amely a legtöbb intézményben hatékonyan segíti az óvodás és iskolás csoportokat abban, hogy játékos formában kapcsolódhassanak a kiállításokhoz. Az utóbbi másfél évtizedben indultak el azok a kezdeményezések, amelyek keretében kifejezetten gyermekek számára készülnek kiállítási terek, interaktív múzeumi környezetek. Ezekben a gyermekmúzeumi jellegű egységekben a kiállított anyag nem szorul magyarázatra, sem múzeumpedagógiai közvetítésre és fordításra, hiszen a gyerekek önállóan is felfedezhetik a játékosított, az életkori sajátosságaikhoz adaptált tartalmakat.
Egy készülő módszertan közös alapjai
A Skanzen kultúrstratégiai szerepvállalásának része, hogy a Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ Igazgatóság (MOKK) működtetésén keresztül országos szinten is hozzájáruljon a múzeumi szakma fejlesztéséhez. Ennek egyik eszköze az országos múzeumi koordinátori hálózat, amely többek között eljuttatja a MOKK által kidolgozott módszertanokat, programokat és képzési lehetőségeket a magyarországi múzeumokhoz.
A gyermekmúzeum-módszertan kidolgozásához kapcsolódó programsorozatot Joó Emese és Söptei Eszter múzeumi koordinátorok vezetik. Céljuk, hogy a hazai múzeumpedagógusok és múzeumi szakemberek együttműködésével közösségi gyermekmúzeumi módszertant hozzanak létre: egy olyan szakmai keretrendszert, amely segítheti a múzeumokat a gyerekek számára érthetőbb, befogadhatóbb és élményszerűbb kiállítások létrehozásában.
A közös gondolkodás nem csupán elméleti síkon zajlik: a szervezők olyan intézményeket választottak a szakmai programsorozat állomásainak, egyben a közösségi tapasztalatszerzésnek, amelyek a gyermekközpontú szemlélet inspiráló példái – mint például 2025. novemberében az Óbudai Múzeum játéktörténeti kiállítása, majd 2026. januárjában a Néprajzi Múzeum éjszakai kiállítási programja.
Különböző utak, azonos cél
Az első, Óbudai Múzeumban megrendezett MOKK szakmai napon, a játéktörténeti kiállítás kapcsán azt vizsgálták a szakmai résztvevők, hogy a játéktörténeti kiállításokhoz és gyűjteményekhez milyen muzeológiai kutatások kapcsolódnak. Második alkalommal, Néprajzi Múzeum nyílt napján a gyermekkiállítás létrehozásáról és működéséről kaptunk képet. A közös tapasztalatok közös kérdéseket inspirálnak, mint pl. vannak-e a múzeumi tárgygyűjteményekhez kapcsolódó személyes, gyermek nézőpontú történetek? Részt vesznek-e gyermekek és fiatalok a gyűjtemény gyarapításában és a kiállítások rendezésében? Mit jelent a gyermek szempont az egyes kiállítások esetében?
2026 márciusában, a harmadik MOKK találkozón, a Petőfi Irodalmi Múzeum Mesemúzeumában és Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhelyében ugyancsak ezekre a kérdésekre kerestünk közösen válaszokat. Az óvodás-kisiskolás korosztály mellett a felsős és középiskolás korosztály számára elkülönülten fejlesztett interaktív kiállítási környezetek nemcsak az életkori sajátosságok, a részvétel és az átélés vizsgálatát tették lehetővé, hanem pl. a műtárgyak jelenlétéről, a demonstrációs környezet arányáról is közösen gondolkodhattunk.
A szakmai párbeszéd folytatódik: mi számít valódi gyermekmúzeumnak?
A MOKK szakmai programsorozat 2026. áprilisi állomása a Soproni Múzeum Macskakő Gyermekmúzeuma lesz. Az intézmény munkatársai által kifejezetten gyermekek számára tervezett kiállításban kérdés: mi a célja a gyermekmúzeumnak? A felnőtt kiállítások befogadására való felkészítés mellett milyen direkt és indirekt múzeumi, nevelési stb. célokat valósít meg a gyermekmúzeum?
A MOKK szakmai programsorozat várhatóan 2026. júniusában érkezik a Skanzenba, ahol a Gyerekskanzen elemeit saját élményű, közösségi formában dolgozhatják fel a résztvevők. A programsorozat során már felmerült kérdések mellett kiemelt szerepet kap többek között a gyermekközpontúság mibenléte, a műtárgyarány, az interaktivitás és az anyaghasználat vizsgálata. Kulcskérdés a részvétel minősége és mértéke: kiknek szól és a gyermekmúzeumi működés mely fázisaira vonatkozhat?
A gyermekmúzeumi közösségi módszertani fejlesztés sajátossága, hogy nyitott minden érdeklődő, valamint bármely szakterület képviselője felé. Az eseményekre a gyermekmuzeum@gmail.com e-mail címen lehet regisztrálni.
A cikk Joó Emese múzeumi koordinátor szakmai közreműködésével készült.
You must be logged in to post a comment.