Lehetnek kicsik, nagyok, több helyiségesek. A háztól különállóak vagy azzal egybeépítettek. Újak vagy régiek. Tavasszal és nyáron, vagy az egész év folyamán használatosak. Kemencés-rakott tűzhelyes, vagy teatűzhelyes főzőhelyek. Hívhatják őket alsó, kis- vagy nyári konyhának – a variációk száma végtelen. Miért érdekes a nyári konyha?
Ha azt mondom, nyári konyha, sokak előtt megjelenik egy kisméretű épület, benne meleg, tűzhely, ételszag, egy ágy, ahol le lehet dőlni, egy hely, ahol a nagyszülők vigyáznak az unokákra. Bár ez egy leegyszerűsített kép, sok-sok interjú adatai igazolják, hogy főként a koszosabb, szaggal járó házimunkák elvégzésére épített nyári konyhákhoz pozitív gyerekkori élmények kötődnek.
Lehetnek kicsik, nagyok, több helyiségesek, a háztól különállóak vagy azzal egybeépítettek, újak vagy régiek, tavasszal és nyáron vagy az egész év folyamán használatosak, kemencés-rakott tűzhelyes, vagy teatűzhelyes főzőhelyek, hívhatják alsó, kis- vagy nyári konyhának, a variációk száma végtelen. Miért érdekes a nyári konyha? Feldolgozta valaki? Az első kérdésre a válaszokat lehetetlen röviden felsorolni, de az alábbiakban kiderül néhány dolog erről az épületről. A második kérdésre a válasz egyértelmű nem.
Amikor az ételkészítéssel kapcsolatos szakdolgozatomhoz anyagot, később tárgyakat gyűjtöttem a múzeumi gyűjteménybe, vagy interjúkat készítettem az Észak-magyarországi falu tájegység kiállításaihoz, úton-útfélen beleakadtam a nyári konyhákba, ezek ugyanis sokszor kikandikálnak az utcára, egyből látszanak, ha az ember a kapunál csönget. És a táplálkozás kapcsán bizony büszkén mutatták többen is, hogy a nyári konyhában, vagy mellette megvan ám még a régi kemence, füstölő is! Bár leginkább azért építették fel ezt a konyhát, hogy munkatérként használják, engem, mint kutatót nem mindig a megkímélt, vendégeknek fenntartott lakóházban ültettek és ültetnek le, hanem a nyári konyhában. Ahol egyébként közmegegyezés szerint inkább csak a szomszédokat, közeli ismerősöket fogadják, mert a fontosabb látogatókat a tisztaszobába, tisztakonyhába vezetik. Vagyis
a nyári konyha még mindig kiemelkedően fontos élettér, ahol az élet zajlik.
Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy érdemes lenne feldolgozni ennek az épülettípusnak a történetét, funkcióját, használatának pszichológiai hátterét.
De mi is a nyári konyha? Sok embernek talán már nem a hagyományos értelemben vett nyári konyha ugrik be, ha ezt a kifejezést hallja. Nem arra az épületre gondolnak, ami a házzal szemben, vagy mögötte egyfajta másodlagos konyhaként működött, ahová a nyári hónapok alatt kiköltöztek, hogy ott végezzék a sütést, főzést, savanyúságok és befőttek elrakását, kenyérsütést, disznóvágást, mosást, mosakodást és még sorolhatnám. Sok embernek már a ma divatos kerti konyhák jutnak eszébe, amelyeket a ház kertjében alakítanak ki, főként grillezésre, kemencés ételek készítésére, társasági összejövetelek tartására. Ezek a kerti konyhák komplex helyszínek hűtővel, mosogatóval, sütőkkel, ezek között sok a hagyományos tüzelőberendezés is: sparheltet, kemencét is építhetnek be a grillező mellé. Érdekes módon néhol pont azért ajánlják ezeket a konyhákat, hogy a belső konyhát megkíméljék a szagoktól, gőzöktől, piszoktól, így van kapcsolat az új és a régi között.
Egy alapos néprajzkutató azonban követi a jelenségek változását is.
Így mikor megfogalmazódott bennem, hogy a nyári konyhákat szeretném feltárni, egyértelmű volt, hogy a régi típusok és használat mellett a ma is élő formákat is dokumentálom: nyári konyhákat, ahová máig kiköltöznek nyárra főzni, nyári konyhákat, amelyeket lakókonyhaként egész éven át használnak, nyári konyhákat, amelyeket társasházak garázssorán alakítanak ki, kerti konyhákat, amelyeket manapság egyre többen létesítenek az udvaron. Vagy éppen summer kitchen, back kitchen, outside kitchen, dirty kitchen néven olyan konyhákat, amelyek hasonló funkciót töltenek be külföldön, Észtországtól az Amerikai Egyesült Államokon keresztül a Fülöp-szigeteken át Wales-ig.
Így indult a nyári konyhákat feltáró kutatásom, amelynek során rengeteg izgalmas adatot sikerült felfedezni levéltári dokumentumokban, szépirodalmi művekben, fotókon, tanulmányokban, vagy akár a Kukori és Kotkoda rajzfilmsorozatának egyes részeiben.
Szerzői jogvédelem
A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett. A cikkekben szereplő fotók felhasználása forrásmegadással engedélyezett.
SKANZENBLOG 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!