A 20. századi falusi otthonok egyik jellegzetes tárgytípusa a kézzel hímzett falvédő volt.
Ezek alapanyagát a lányok, asszonyok piacokon vagy a közeli városokban tudták megvásárolni előnyomott (drukkolt), sokszorosított formában. A falvédő a hímző lelkéről árulkodik, hiszen sok előre nyomott mintából választhatta ki azt a néhányat, ami hozzá a legközelebb állt és otthonának díszítése céljából megvásárolta. A hímzés színvilága már a készítőn múlt, az ő ízlésvilágát tükrözte, ezért minden egyes elkészült darab más-más egyéniséget kapott. A falvédő fiatalon a hímzés elsajátításának, a nagylánnyá érésnek lehetett egyik kifejezője; a hímzés színvonala megmutatta a készítője kézügyességét is.
A hímzés egyfajta kikapcsolódást, kiszakadást is jelentett a mindennapok monotonitásából, a mezőgazdasági és háztartási munkák idejéből.
A falvédők az 1870-es években német nyelvterületen iparművészek, művészettörténészek kezdeményezésére születtek a tömegízlés formálásának céljával. A polgári varró divat formálásához biztosítottak mintaanyagot. Idővel a falvédők divatja a polgári otthonokból eljutott a városi alsóbb középosztály és munkásság rétegeihez, továbbá a falvakba is. A tűzhely melletti falat védő, használati tárgyból a konyha vagy a szoba egyik dísztárgya lett.
1.
A Magyarországon német hatásra elterjedt falvédők gyakran az életmódvezetésre vonatkozó hasznos tanácsokat tartalmaztak. Ilyen a mellékelt német nyelvű falvédő is. Ez egykor egy jánossomorjai német család otthonát díszítette. Felirata magyarul: „Hol a háziasszony dolgos, ott az óra járása pontos.”
2.
A polgári hatás mutatkozik meg ezen a konyhai falvédőn is, mely a konyhájával, főztjével büszkélkedő háziasszonyt ábrázolja. Ez is a 20. század elejének német hatását tükrözi.
3.
Az otthon, a szülőfalu iránti honvágy lehetett az oka ezen típusú falvédő népszerűségének. Az első darabok valószínűleg az 1910-es évek elején Erdélyben készültek.
4.
Római katolikusoknál égi segítőként Szűz Mária, Páduai Szent Antal vagy őrangyalok jelennek meg gyakran a falvédőkön. Szobrok, nyomdai előállítású képek formájában is sok otthonban előfordulnak, de még személyesebb kapcsolatot jelez a kézzel hímzett előállítás. Ez a példa Csíkszentgyörgyről származik.
5.
Reformátusoknál a szentek helyett az angyalokat ábrázoló falvédők elhelyezése mutatja az isteni világ felé a kapcsolatot. A mellékelt falvédő Szilágyerkeden készült az 1960-as években.
6.
A falvédőket hímzők egyik vágya a jó házasság volt. A jó férj tulajdonságai közül elsősorban a víz ivása jelenik meg a falvédőkön: „Az én uram csak a vizet issza / Nem is sírom a lányságom vissza.” Ennek a típusnak a népszerűsége azt is jelzi, hogy az alkoholizmus sok család életét nehezítette meg.
A Skanzen gyűjteményében Nógrád megyéből, Karancskesziről és Gyimesből is található ilyen jellegű falvédő. A házaspár öltözéke, a vízcsap is jelzi, hogy ez a típusú falvédő is polgári eredetre vezethető vissza.
7.
A falvédőkön gyakran népszerű színművek, nóták vagy slágerfoszlányok szerepelnek. Ezen a hidasi falvédőnaz 1950-es évek egyik népszerű slágerének szövege olvasható.
A falvédők kedvelt témája a szerelmi bánat. Bizonyára sokszor egy-egy ilyen falvédő emlékeztette a férjét nem szabad akaratából választó vagy már megromlott kapcsolatban élő háziasszonyt egy korábbi szerelmére. Egyfajta fiktív menekülést is jelenthetett ez a valóságból.
8.
Az első világháború idején sok új, az embereket lelkesítő falvédő született. Ezek a családtagokat a fronton harcoló szerettükre emlékeztették. Erdélyi terepmunkám során Lozsádon, Csíkbánkfalván, Homoródalmáson és Négyfaluban is találtam ilyen darabokat, de a múzeum gyűjteményébe például jánossomorjai német darab került.
Az itt látható homoródalmási darab szövege egy népszerű dalból való, melyben a harctéren küzdő kedves életének féltése jelenik meg.
9.
Egyes falvédők az adott kor ideológiai nézeteit is megörökítették. Az 1920. június 4-i trianoni békekötés utáni hangulatot, a revízió gondolatát fejezi ki ez a falvédő, ami a két világháború közötti időszakban készült. A képen egy cserkész fiú és egy lány köszöntik a nemzeti címer fölötti turulmadarat. A szöveget Sassy Csaba írta, aki az első világháborúban a miskolci 10-esek katonája volt.
Szerzői jogvédelem
A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett. A cikkekben szereplő fotók felhasználása forrásmegadással engedélyezett.
SKANZENBLOG 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!