Műtárgysorozat – Falvédők

A 20. századi falusi otthonok egyik jellegzetes tárgytípusa a kézzel hímzett falvédő volt.

Ezek alapanyagát a lányok, asszonyok piacokon vagy a közeli városokban tudták megvásárolni előnyomott (drukkolt), sokszorosított formában. A falvédő a hímző lelkéről árulkodik, hiszen sok előre nyomott mintából választhatta ki azt a néhányat, ami hozzá a legközelebb állt és otthonának díszítése céljából megvásárolta. A hímzés színvilága már a készítőn múlt, az ő ízlésvilágát tükrözte, ezért minden egyes elkészült darab más-más egyéniséget kapott. A falvédő fiatalon a hímzés elsajátításának, a nagylánnyá érésnek lehetett egyik kifejezője; a hímzés színvonala megmutatta a készítője kézügyességét is.

A hímzés egyfajta kikapcsolódást, kiszakadást is jelentett a mindennapok monotonitásából, a mezőgazdasági és háztartási munkák idejéből.

A falvédők az 1870-es években német nyelvterületen iparművészek, művészettörténészek kezdeményezésére születtek a tömegízlés formálásának céljával. A polgári varró divat formálásához biztosítottak mintaanyagot. Idővel a falvédők divatja a polgári otthonokból eljutott a városi alsóbb középosztály és munkásság rétegeihez, továbbá a falvakba is. A tűzhely melletti falat védő, használati tárgyból a konyha vagy a szoba egyik dísztárgya lett.

1.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből, 1981.25.19.

A Magyarországon német hatásra elterjedt falvédők gyakran az életmódvezetésre vonatkozó hasznos tanácsokat tartalmaztak. Ilyen a mellékelt német nyelvű falvédő is. Ez egykor egy jánossomorjai német család otthonát díszítette. Felirata magyarul: „Hol a háziasszony dolgos, ott az óra járása pontos.”

2.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből, 1982.60.17

A polgári hatás mutatkozik meg ezen a konyhai falvédőn is, mely a konyhájával, főztjével büszkélkedő háziasszonyt ábrázolja. Ez is a 20. század elejének német hatását tükrözi.

3.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből, 2005.113.162

Az otthon, a szülőfalu iránti honvágy lehetett az oka ezen típusú falvédő népszerűségének. Az első darabok valószínűleg az 1910-es évek elején Erdélyben készültek.

4.

Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014.108.46

Római katolikusoknál égi segítőként Szűz Mária, Páduai Szent Antal vagy őrangyalok jelennek meg gyakran a falvédőkön. Szobrok, nyomdai előállítású képek formájában is sok otthonban előfordulnak, de még személyesebb kapcsolatot jelez a kézzel hímzett előállítás. Ez a példa Csíkszentgyörgyről származik.

5.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből, 2019.58.4.

Reformátusoknál a szentek helyett az angyalokat ábrázoló falvédők elhelyezése mutatja az isteni világ felé a kapcsolatot. A mellékelt falvédő Szilágyerkeden készült az 1960-as években.

6.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből, 2007.49.6

A falvédőket hímzők egyik vágya a jó házasság volt. A jó férj tulajdonságai közül elsősorban a víz ivása jelenik meg a falvédőkön: „Az én uram csak a vizet issza / Nem is sírom a lányságom vissza.” Ennek a típusnak a népszerűsége azt is jelzi, hogy az alkoholizmus sok család életét nehezítette meg.

A Skanzen gyűjteményében Nógrád megyéből, Karancskesziről és Gyimesből is található ilyen jellegű falvédő. A házaspár öltözéke, a vízcsap is jelzi, hogy ez a típusú falvédő is polgári eredetre vezethető vissza.

7.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből, 2002.118.36

A falvédőkön gyakran népszerű színművek, nóták vagy slágerfoszlányok szerepelnek. Ezen a hidasi falvédőnaz 1950-es évek egyik népszerű slágerének szövege olvasható. 

A falvédők kedvelt témája a szerelmi bánat. Bizonyára sokszor egy-egy ilyen falvédő emlékeztette a férjét nem szabad akaratából választó vagy már megromlott kapcsolatban élő háziasszonyt egy korábbi szerelmére. Egyfajta fiktív menekülést is jelenthetett ez a valóságból.

8.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből, 2014.85.5

Az első világháború idején sok új, az embereket lelkesítő falvédő született. Ezek a családtagokat a fronton harcoló szerettükre emlékeztették. Erdélyi terepmunkám során Lozsádon, Csíkbánkfalván, Homoródalmáson és Négyfaluban is találtam ilyen darabokat, de a múzeum gyűjteményébe például jánossomorjai német darab került.

Az itt látható homoródalmási darab szövege egy népszerű dalból való, melyben a harctéren küzdő kedves életének féltése jelenik meg.

9.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjteményéből, 2020.2.1

Egyes falvédők az adott kor ideológiai nézeteit is megörökítették. Az 1920. június 4-i trianoni békekötés utáni hangulatot, a revízió gondolatát fejezi ki ez a falvédő, ami a két világháború közötti időszakban készült. A képen egy cserkész fiú és egy lány köszöntik a nemzeti címer fölötti turulmadarat. A szöveget Sassy Csaba írta, aki az első világháborúban a miskolci 10-esek katonája volt.

Irodalom


KOVÁCS Ákos szerk.
1980 Magyarországi szöveges falvédők a 19-20. században. Hatvany Lajos Múzeum füzetei 7. Budapest – Hatvan

1987 Feliratos falvédők. Corvina, Budapest

Címke: