Az 1914-1918 között zajló első világháborút a trianoni béke zárta le. A béke döntésének következtében vesztes félként Magyarország elvesztette területének 2/3-át és népességének 1/3-át. A megvont határokkal családok szakadtak szét és kerültek a határokon túlra. A lakosság nehezen törődött bele a kialakult helyzetbe, a hivatalos politikában és a hétköznapi emberek mindennapjaiban is megjelentek az irredentizmus és a revízió eszményei, amelyek lassan az első világháborús propagandatárgyakhoz hasonlóan a tárgykultúrában is testet öltöttek.
Irredentizmus
Az irredentizmus olasz eredetű szó, az elcsatolt, idegen uralom alá került területek anyaországhoz való visszacsatolására irányuló politikai törekvés.
Az irredenta kultusz hazánkban már a háború végén, 1918-ban megjelent. Az eszmék terjesztésében fontos szerepük volt az 1918-20-ban alakult társadalmi szervezeteknek, például: az Országos Propaganda Bizottságnak, a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligájának, a Magyar Nemzeti Szövetségnek, az Ébredő Magyarok Egyesületének, a Magyar Országos Véderő Egyesületének és a Magyar Külügyi Társaságnak. Rajtuk kívül az ellenforradalmi kormányok tevékenysége is hozzájárult az alapelv megszületéséhez, amely kimondta, hogy az ideális természeti és politikai egységet képező történelmi Magyarország felbomlasztása igazságtalan és az egész emberiségre nézve káros cselekedet volt, a régi határok lehetőség szerinti teljes visszaállítása pedig a magyar társadalom legszentebb célja. Megjelentek ekkor az első irredenta jelszavak is: az „Így volt, így lesz!”, a „Nem! Nem! Soha!”, később a „Mindent vissza!”, a „magyar igazság”, a „magyar feltámadás”, a „Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”, a Magyar Hiszekegy és társaik. A kultusz elterjedéséhez a társadalom egyéni érintettsége is hozzájárult, hiszen a többséget személyesen is érintette a Párizs környéki béke okozta terület- és lakosságvesztés.
A másik fogalom, mely szintén a két világháború közötti időszakban alakult ki, az a revizionizmus, amely valamivel mérsékeltebb irányzatnak tekinthető.
Revizionizmus
A kifejezés a latin revisio szóból ered, amelynek jelentése “felülvizsgálat”.
Vagyis maga az eszme a szerződés újratárgyalását kívánta elérni jogi eszközökkel.
Az irredenta kultusz jegyében a húszas évek második felétől rendszeressé váltak az állami ünnepek és félhivatalos nagygyűlések keretében megtartott trianoni megemlékezések. A kultusz közösségi megnyilvánulási formái, az emlékművek, országzászlók és a Revíziós Liga által emelt ún. trianoni keresztek országszerte hamar megjelentek.
A kulturális élet színtereiben is felbukkant az eszme, az irodalmi alkotások közül Papp-Váry Elemérné Hitvallás című 15 szakaszos verse, annak nyitó- és záróstrófája, a Magyar Hiszekegy máig a legismertebb:
„Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy Hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ámen”.
Érdekesség, hogy ez a strófa az iskolai órakezdésnek és zárásnak hivatalosan is része lett a korszakban.
Zeidler Miklós, az irredentizmus és revízió kutatója az irredentizmus által használt szimbólumkészlet három típusát különíti el. Az első és legáltalánosabb a krisztusi szenvedéstörténet leegyszerűsítése és átültetése volt a magyar eseményekre. Az irredenta propaganda visszanyúlt a korábbi korok eseményeihez, illetve alakjaihoz is, így az 1848/49-es szabadságharc motívumai között is találtak olyanokat, amelyeknek az új irredenta jelképeket meg lehetett feleltetni, többek között például Kossuth mint népvezér figuráját. A harmadik típus alapja a honfoglaló-honvédő szimbólum aktualizálása volt. A felsorolt szimbólumok néhol kiegészítették egymást, sőt, egymásba is olvadtak.
A közösségi megemlékezi formákon túl már az 1920-as évek elején felbukkantak és kereskedelmi forgalomba kerültek az irredentizmus szimbólumkészletét felhasználó különféle használati és dísztárgyak (medalion, kitűző, tányér, szódáspalack, hamutál, gyertyatartó, falvédő, bélyeg, gyufásdoboz, fémplasztika, cserépkulacs, selyemkendő, dísztálca, ceruza, ceruzatartó, füzet, kártya, tűpárna, kirakósjáték, tükör, levélnyitó, jelvény, képesalbum, könyv, képeslap stb.), melyek az emberek egyéni életterében is helyet kaptak. Ezeken a tárgyakon nemzeti jelképként az egyik legjellemzőbb forma a királyi Magyarország területe lett.
A másik jellemző szimbólum, a turulmadár több jelentést is hordoz magában. Különböző ábrázolásai más-más kifejező erővel bírnak. Ülő tartása hatalmi pozíciót jelez, kiterjesztett szárnyú megjelenítése védő funkcióját szemlélteti, míg fürkésző ábrázolása a feltámadást jelzi. A turulmadár mint szimbólum megjelent már a 19. század végi milleniumi és az első világháborús emlékműveken is, majd az irredenta propagandakiadványok és jelvények kedvelt figurája lett.
Trianon hatással volt a mindennapi életre, életmódra is, ezt mutatjuk be hamarosan a múzeum különböző helyszínein, kapcsolódva a Határtalan Skanzen tematikus évhez. A Skanzen is őriz műtárgygyűjteményében az 1920-as évektől megjelenő irredenta tartalmú tárgyakat, amelyek közül néhányat az Amikor minden más lett. Élet a nagy háború alatt és után című virtuális kiállításunkban is meg lehet tekinteni. Hamarosan pedig újabb bejegyzésben közelebbről is szemügyre veszünk pár jellegzetes tárgyfajtát a múzeumi gyűjteményből.
Borítókép: Falvédő. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2020.2.1.
Szerzői jogvédelem
A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett.
SKANZENBLOG 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!