A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban másolatban megépülő egykori székelyudvarhelyi postahivatal segítségével a látogatók a századforduló utáni Osztrák–Magyar Monarchia – és így Magyarország – egy meghatározó hivataltípusába, a posta működésébe nyerhetnek betekintést.
Hogyan tartották a kapcsolatot a családtagok a trianoni békeszerződés alapján felállított új államhatárokon át?
A Pósa Lajost ábrázoló szobor a trianoni döntés utáni első magyar szobor volt a Felvidéken. Élő történelmi jelenetben idézzük meg az ő alakját is.
Ébersz Gyula, a “vagonlakó” vasutas portréja, aki a trianoni döntést követően menekült el családjával egykori szülőhelyéről egy jobb élet reményében.
A két világháború között az irredentizmus jelszavai és szimbólumai a mindennapi tárgyakon is megjelentek.
Milyen új eszmék jelentek meg a trianoni békediktátumot követő években Magyarországon? Visszatekintés az 1920-as évek eleji hétköznapokba.
Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával egy 50 milliós piac szűnt meg, az újonnan felhúzott trianoni határokon pedig megjelent a csempészet.
Milyen volt a határon való átkelés Trianont követően, a szocializmus alatt vagy az EU-hoz való csatlakozás után?
