Petőfit, Kossuthot és az Aradi Tizenhármat ábrázoló képpel, festménnyel már mindenki találkozott, hiszen az 1848-49-es szabadságharc eseményeire való emlékezés fontos része a magyar történelemnek.
A forradalom után, nagyjából 50 évvel a szabadságharc eszméi, törekvései a paraszti háztartásokban is megjelentek, különböző szimbólumok és ábrázolások segítségével nemcsak dísztárgyakon, hanem használati tárgyakon is.
Az I. világháborút követően megjelenő irredenta és revizionista mozgalmak is felhasználták ezeket az ábrázolásokat, új jelentésekkel ruházták fel őket.
Kossuth fejjel díszített boroskancsó
A kék színű, domború díszítésű boroskancsó különlegessége, hogy a rücskös felület egy Kossuth fejet rejt. A bor tárolására és fogyasztására alkalmas üvegek készítésére specializálódott bakonyi üveghutákban készült. A férfiak társasági életéhez köthető tárgy kiválóan alkalmas volt tulajdonosa nemzeti érzületének kifejezésére
Tányér – Éljen Kossuth Lajos
A virágmotívumokkal díszített cseréptányér közepén az „Éljen Kossuth Lajos” felirat olvasható. A stílusjegyek a telkibányai üzemre jellemzőek, mely az 1848-49-es szabadságharc után állt át a környéken könnyebben értékesíthető keménycserép használati- és dísztárgyak gyártására. A paraszti háztartásokban a dísztányérok helye a tisztaszobában és a pitvarban volt.
Kép – Talpra magyar!
A keretezett, színes kép Petőfi: Talpra magyar című versét illusztrálja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ikonikus alakjait megjelenítve. A költő mellett Kossuth Lajos, Klapka György, Damjanich János, Bem József és gróf Batthyány Lajos kapott helyet. A kép előterében a forradalom jelképeként a rabigát lerázó „1848. március 15.” sírköve látható. A nemzeti témájú képek többnyire a protestáns családok szobáit díszítették, hiszen nekik tilos a vallási témájú alkotások használata.
Szivarkadoboz
A 25 darab szivarka tárolására alkalmas dobozt az 1848-49-es szabadságharc centenáriumára, azaz 100. évfordulójára készítették. A fedelén a két dátum között a sajátos pajzsformájú, korona nélküli Kossuth címer látható, mely a centenárium idején az ország hivatalos címere volt.
Petőfi szobor
Az egész alakos szobor a Baranya megyei Zádoron készült. A zsinórozott mentét viselő férfialak felfelé mutató jobb keze és bal lábfeje hiányzik, feje levehető. A talapzaton a költészet szimbólumaként, egy babérkoszorúval díszített lant látható, felette pedig a forradalom híres költőjének neve, „Petőfi”.
Tál
A történelmi események szimbólumai leggyakrabban fa- és cseréptárgyakon jelennek meg szöveges feliratokkal együtt. Az 1906-ban készült dísztál középső virágmotívuma körül az „Éljen a magyar szabadság és a haza” felirat olvasható.
Dísztányér
A haza bölcsét, Deák Ferencet ábrázoló keménycserép dísztányér, a kis túlzással „cseh herendinek” nevezett Altrohlaui porcelángyárban készült. A ritkán előforduló ábrázolást kézzel festették, ugyanebben a stílusban Kossuth Lajost ábrázoló tányér is készült. A portrékkal díszített tányérok általában a lakóháza belépve, a pitvar boltívén kaptak helyet.
Mézeskalács-ütőfa
A téglatest formájú ütőfába egy címerrel, koronával és virág motívumokkal díszített kardot faragtak, amit mézeskalács formázáshoz, sütéshez használtak. Az 1848-49-es eseményekhez kapcsolódó legkedveltebb motívum a huszár és a huszár viselet különböző tartozékai, mint a kard és csákó.
Vasaló
A faszenes vasalók az elektromos hálózat vidéki kiépüléséig általánosan elterjedtek voltak, díszítésükre többnyire csak a fogantyúnál volt lehetőség. Ez a Debrecenből származó darab igazán különleges, hiszen az eszköz felnyitását szolgáló gomb formán Kossuth Lajos fejét mintázták meg.
Szerzői jogvédelem
A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett.
SKANZENBLOG 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!