A Skanzen készülő Erdély épületegyüttesében, másolatban mutatjuk be a székelykeresztúri Jaeger patikát. Az egykori patika berendezése nem maradt meg. A múzeumi bemutatásban egy budapesti patikabútor kerül beépítésre. Az egykori Szent István Patika neogótikus stílusú, márványlapos, feketére pácolt diófa officina állványa és további bútorai 1899-ben készültek. A patikáról és múzeumba kerüléséről korábbi bejegyzésünkben már részletesen írtunk. Az István úti üzletből történt kibontásakor fedeztük fel a bútor hátoldalán a készítő mester tábláját:
„Valnicsek Béla, asztalos Budapest VIII. Erdélyi utcza 4.”
1. A Szent István Patika bútorzata 2. A Valnicsek cég táblája a Szent István Gyógyszertár bútorán
Ki volt Valnicsek Béla asztalos?
Az anyakönyvekben Albert néven jelent meg. Családja a morvaországi Austerlitz-ből (ma: Slavkov u Brna, Csehország) került Budapestre.[1] Feltehetően asztalos dinasztia tagja. Az 1920-as évek végén már mint „régi pesti patricius családról” írnak.[2]


„A Magyar Iparművészeti Társulat választmánya 1887. május hó 17-én Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter elnöklete alatt ülést tartott”, ahol rendes taggá választották Valnicsek Béla asztalost. Valnicsek mester jónevű asztalos volt már ebben az időben. A műhelye, mint családi vállalkozás akkor már több évtizedes múltra tekintett vissza, nagy valószínűséggel 1842-ben alapították -feltehetőleg Valnicsek Béla édesapja-, ahogy erre egy 1944-es céges plakát utal[3]. Valnicsek Béla 1873-ban már önállóan vitte műhelyét. Néhány év alatt felépítette vállalkozását, ismertté vált nemcsak Budapesten, de az országban és az ország határai kívül is, ahogy erre „A Gyógyszerész” című lap 1902 januárjában felhívja a figyelmet: „Kartársaink előtt eléggé ismeretes Valnicsek Béla műasztalos neve és remek készítményei : portálok, gyógyszertár-berendezések, melyek a legkényesebb ízlést is kielégítik. Műhelye 1873 óta áll fenn s azóta nemcsak hazánkbeli gyógyszerészektől, hanem külföldről is számos megrendelést kapott. Ő szerelte fel egyebek között Török Sándor Andrássy-uton, és Harmos Gyula István utón levő új gyógyszertárait. Munkáit díjjal tüntette ki a millenniumi kiállítás, valamint a párisi kiállítás bíráló bizottsága is. Terveit saját maga készíti és saját műhelyében készül minden a legapróbb részletig.”[4]

Valnicsek Béla nemcsak a cégével foglalkozott, de a közéletben is szerepet vállalt, tagja volt a Budapesti Asztalos Ipartestületnek, amelyben több éven keresztül pénztárosként vezető szerepet is vállalt.
Reklámplakát. Budapest. (1944.) Valnicsek Béla és fia bútorgyár képes termékismertetője. Valnicsek Béla és fia bútorgyár képes termékismertetője
Valnicsek bútorok
A Valnicsek cég hamar specializálódott a patika- és irodabútorokra. Több, korának legjobb épületében is megjelentek bútoraik. Az 1894 és 1899 között Kőbánya központjában megépült, Lechner Ödön tervezte háromhajós, szecessziós Szent László templomon a korszak legkiválóbb mesterei dolgoztak: Róth Miksa tervezte a mozaikokat és az üvegablakokat, a Zsolnay gyárban készültek a pirogránit épületdíszek, a belső berendezés Tandor Ottó (Steindl Imre tanítványa) tervei szerint készült. A berendezés egy részét Valnicsek Béla gyártotta. A 20. század elején részt vett a Parlament munkálataiban is. Ő készítette el több iroda bútorzatát, ahogy az Ország-Világ című lapban is bemutatták: „A parlament részére következő mintaszerű munkákat szállította: a hírlapírók íróasztalait, a pénztár berendezését, a szolgaszobák bútorzatát, a korrektorok, számtisztek és másolók irodáinak berendezéseit.”[5]
Forrás: Országgyűlési Könyvtár – Tervtár: VI-0056-17
Valnicsek munkásságának a legfontosabb elemei azonban a patikaberendezések lettek a fővárosban és vidéken egyaránt. Ezt marketing szempontból is kihasználták, hirdetéseikben:
- „Modern lakás- és gyógyszertárberendezők”[6]
- „Gyógyszertári állványok és berendezési famunkák egyszerűtől kezdve mindenféle kivitelben, rajz szerint való pontos elkészítésére ajánlkozik, jutányos árak mellett. Több díszes gyógyszertár famunkáját készítette már és készíti, ami kívánatra igazolható.”[7]

A korai munkái között volt az egykori kőbányai Isteni Gondviseléshez címzett úgynevezett Fáczányi-féle patika teljes berendezése a Kőbányai Kaszinó épületében, amely a kialakuló kőbányai városközpont impozáns épülete volt. A patika mellett volt egy kis virágbolt is, amelynek berendezését szintén Valnicsek készítette.[8] A kaszinó épületét 1976-ban felrobbantották, a patika bútorait lokálpatrióták próbálták megmenteni, egy kőbányai iskola pincéjében tárolták, de az 1980-as években lomtalanítás áldozata lett.[9]
1887-ben Valnicsek műhelyében készült Török Sándor Andrássy úti patikája, amely először a 29. szám alatt, majd 1931-től a 26. szám alatt működött. A koloniál stílusú bútorzat az 1960-as évektől védelem alatt állt. Ekkor már Opera Patika néven ismert gyógyszertár berendezésének kálváriája 2008-ban kezdődött, amikor az új tulajdonos lebontotta a berendezést és egy hátsó helyiségben deponálta. A műemlék felügyelet ekkor megbüntette a tulajdonosokat és kötelezte őket a helyreállításra.[10] 2011 óta a Madison parfüméria üzemel benne, és a hátsó helyiségben ma is látható az egykori patika officina bútora és a galéria.
5. Az egykori Opera Gyógyszertár bútorzata 6. Az egykori Opera Gyógyszertár bútorzata (2) 7. Az egykori Opera Gyógyszertár bútorzata (3)
Az 1930-as évek óta a Váci utca 34. alatt állt az egykori Városi patika a Szentháromsághoz, amelyet 1686-ban alapított Herold Henrik Siegfried. Az első és egyetlen polgári, nyilvános jogú patika tölgyfa berendezését 1945-ben készítette a Valnicsek Béla és Fia Bútorgyár. A patika ma már nem üzemel. Érdekessége, hogy a galéria kialakítása hasonló az egykori Opera Patika ma is meglévő berendezéséhez.

Dr. Zachoránszky Ervin 1939. október 10-én nyitotta meg Budapesten Lehel utcai Kárpátaljához címzett patikáját. A világos kőrisfa berendezést a Valnicsek cég készítette. Az államosítás után már Balaton néven működött a gyógyszertár.
Vidékre is kerültek Valnicsek-féle patikabútorok, a tokodi Halm Iván vezette gyógyszertár bútorát az 1930-as években gyártották valószínűleg, hiszen a korábbi tulajdonos Stein Katalin hozzáment Halm Iván gyógyszerészhez, és 1940-ben beköltöztek az ú gyógyszertár épületébe[11], amely ma Szent István Gyógyszertár éven működik Tokodaltárón. A berendezés az 1970-es években pusztulhatott el.
A Pest megyei Abony Kossuth téri patikájának U alakban felállított bútorzatát szintén a Valnicsek Béla és Fia Bútorgyár készítette az 1930-as években. A berendezés védettség alatt áll.

A cég központja
A cég székhelye Budapesten, Józsefvárosban, az Erdélyi utcában (ma Bauer Sándor utca), a négyes szám alatti épületben működött 1885 óta. A ma 35087 helyrajzi számú épület tulajdonosa 1855-ben Csersteinbrein György volt, aki 1863-ban a tulajdonrésze felét feleségére, Tóth Terézre íratta. 1879-ben vásárlási szerződéssel az új tulajdonos Kehrer Ferenc és Lamm Julia lett, majd 1883-ban árverés útján a VUK M. és Fiai Czég kapta meg. Tőlük vásárolta meg 1885. június 1-jén Valnicsek Béla és neje Harvich Julia (1848-1908), akik fele-fele arányban osztoztak a tulajdonjogban. 1894-ben bővítették az épületet. 1908-ban meghalt Júlia, és ekkor osztoztak a tulajdonjogon gyermekei: dr. Valnicsek Béla, Adorján Jánosné szül. Valnicsek Julia, Éder Ferencné szül. Valnicsek Róza, Valnicsek János (1883), Valnicsek Károly (1885), kiskorú Valnicsek Ernő, és a kiskorú Valnicsek Ferenc (1892-1952). Az édesapa halála után, 1918-ban a testvéreket kivásárolja Valicsek János és felesége Hermann Irma[12], így ők lettek a tulajdonosai az épületnek és a cégnek is.
10. Az Erdélyi utca (Ma Bauer Sándor) 11. Az Erdélyi utca (Ma Bauer Sándor)
A család
Az Erdélyi utcai ingatlan kapcsán láthattuk Valnicsek Bélának nagy családja, sok gyermeke volt. Valószínűleg a legidősebb gyermeke Rezső volt, aki 1871-ben született, és asztalosnak tanult, de fiatalon 1898-ban meghalt.[13]
Az üzletet János nevű fia vitte, belőle lett asztalos. 1907-ben eljegyzéséről tudósított Az Újság: „Valnicsek Jani, Valnicsek Béla asztalos-nagyiparos fia vasárnap jegyezte el Kőbányán Hermann Irmuskát, Hermann Antal kádárgyáros leányát. A jegygyűrűket Valnicsek Béla dr. erzsébetvárosi lelkész adta át a jegyeseknek szép beszéd kíséretében.”[14] Majd még ez év szeptemberében már a házasságkötést is hírül adták: „Valnicsek János, Valnicsek Béla előkelő budapesti asztalosiparos fia, f. hó 22-én tartotta nagyszámú előkelő közönség jelenlétében esküvőjét a kőbányai plébániatemplomban Hermann Irmuska kisasszonynyal, Hermann Antal budapesti hordógyáros bájos leányával. Szerencse kivánatainkat az ifjú párnak és az örömszülőknek!”[15]
Valnicsek Béla azonos nevű fia 1871-ben született, elvégezte a teológiát Esztergomban, és római katolikus pappá szentelték 1894-ben. 1901-ben doktorált. Több helyen volt káplán, hitoktató, majd 1913-tól Kőbányán volt plébános. Több egyházi cím birtokosa volt, és számos írása, könyve jelent meg 1928-ban bekövetkezett haláláig.[16]
Az öreg Valnicsek Béla 1917-ben hunyt el. Haláláról a Pesti Hírlap is beszámolt:
„Valnicsek Béla józsefvárosi asztalosmester április 1-én szélhűdés következtében elhunyt. Ö pendítette meg először az eszmét, hogy a gyógyszertárakat müasztalosmunkával rendezzék be, szemben az addig divott szatócsüzletszerű berendezéssel. Húsz év alatt az ország területén 150 gyógytárat rendezett be. Szerdán délután 4 órakor temetik az Erdélyi utca 4. számú házból. Az elhunytban Valnicsek Béla dr. kőbányai plébános édesatyját gyászolja.”
A cég Valnicsek halála után
Valnicsek Béla 1911-ben modernizálja az akkorra már sikeres vállalkozását, bejegyeztette a Valnicsek Béla és Fia bútor- és gyógyszertárberendezők Közkereseti Társaságát. A cég társtagjai: Valnicsek Béla és Valnicsek János asztalos üzlettulajdonosok, budapesti lakosok. A céget a társtagok egyformán képviselték és önállóan jegyezték.[17]
Az apa halála után a céget egyszemélyben vezette és vitte tovább fia, János. A cég ekkor is prosperált, számos megbízást kapott. Többek között Az O. T. I. Központi Rendelőintézet gyógyszertárberendezését 1940-ben[18], a Rákóczi út 76. sz. alatti egykori Pók áruház berendezését, „amelynek a tervezése, berendezése és felszerelése olyan művészi és egyben nagyvonalú, hogy a párisi Avenue de Operának is díszére válnék.”[19] 1928-ban Tihanyban a Magyar Biológiai Kutatóintézet laboratóriumi és szállodai bútorait[20], csakúgy, mint a galyatetői Nagyszálló szobaszekrényeit (1942)[21] és a Budapesti Kisipari Hitelintézet székházában a jogügyi osztály és az irodák irodabútorait[22] is Valnicsekék gyártották.
12. A Pók Áruházról szóló híradás 13. A Magyar Biológiai Kutatóintézetről szóló híradás
A Skanzenbe áttelepített Valnicsek-féle patikabútor lehetőséget adott számunkra egy asztalos mester életútjának megismerésére is. A történet morzsái a 19-20. századi magyarországi iparosok életmódjának sokszínűségére is rávilágított, megmutatta a budapesti iparosvilág működését is. A történetben a társadalomtörténet, a városépítészet, a bútorművészet és a gyógyszerészet is megjelent. A kincsek gyakran ott vannak a szemünk előtt, csak lássuk meg őket.
- [1] Anyakönyvi adatok alapján. Születéséről a pontos dátumot nem ismerjük, de az 1840-es évekre tehető.
- [2] Nemzeti Újság 1928. 07. 19.
- [3] A plakát egy példánya egy 2017-es árverésen elkelt. Tudjuk róla, hogy 1944-ben Klösz György és fia műhelyében készült. Mérete: 23×34 cm.
- [4] A Gyógyszerész, 1902-01-01 / 1. szám
- [5] Ország-Világ, 1902-10-12 / 41. szám.
- [6] Tér és forma, 1931. IV. évfolyam, 2. szám Szokolay Béla: Az elveszett Paradicsom
- [7] Gyógyszerészek Lapja, 1918. 1918-07-14 / 28. szám
- [8] Buzás Kálmán: A Pataky Művelődési Központ története. In: Slézia Gabriella (szerk.): A közművelődés házai Budapesten 4. – Módszertári füzetek, Különszám (Budapest, 2007)
- [9] https://10ker.blog.hu/2010/02/10/egy_elfeledett
- [10] http://nol.hu/kultura/botrany_az_operaban_-404191
- [11] http://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2019/07/Horváthné Smudla Mária: Patikusok és patikák Esztergomban, Komáromban, Kisbéren és környékükön
- [12] A telekkönyvi adatok alapján.
- [13] Magyar Ujság, 1898. szeptember 21.
- [14] Az Újság 1907.01.08.
- [15] Kádár, 1907. 2. évfolyam 6. szám.
- [16] http://lexikon.katolikus.hu/V/Valnicsek.html
- [17] Központi Értesítő, 1911-05-18 / 40. szám.
- [18] Tér és forma, 1940 (13. évfolyam), 7. szám.
- [19] Textil-Ipar, 1931- 4. évfolyam 19. szám.
- [20] A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 62. évfolyam (1928) 23-24. szám
- [21] Tér és forma, 1939. 12. évfolyam
- [22] Tér és Forma Tér és forma, 1942. 15. évfolyam, 12. szám A Takarék és Hitelegylet Szövetkezet székesfehérvári bankhelyiségének átépítése.
Képek forrása:
- A Szent István Patika bútorzata. Forrás: https://mutargy-static.kormany.hu/5-205-nagykep.jpg
- A Valnicsek cég táblája a Szent István Gyógyszertár bútorán. Fotó: Hugyecsek Balázs
- Valnicsek János keresztelési anyakönyvi bejegyzése (1883). Forrás: https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS8R-3ZQ?cc=1743180
- Hirdetés a Gyógyszerészek Lapjában. Forrás: Arcanum
- Az egykori Opera Gyógyszertár bútorzata, 2021. április. Fotó: Sári Zsolt
- Az egykori Opera Gyógyszertár bútorzata, 2021. április. Fotó: Sári Zsolt
- Az egykori Opera Gyógyszertár bútorzata, 2021. április. Fotó: Sári Zsolt
- Az egykori Városi Patika a Szentháromsághoz berendezése. Forrás: https://mutargy-static.kormany.hu/5-158-nagykep.jpg
- Az abonyi gyógyszertár bútorzata. Forrás: https://mutargy-static.kormany.hu/5-190-nagykep.jpg
- Az Erdélyi utca (Ma Bauer Sándor) 4. Fotó: Sári Zsolt
- Az Erdélyi utca (Ma Bauer Sándor) 4. Fotó: Sári Zsolt
- A Pók Áruházról szóló híradás a Textil Ipar című lapban (1931) Forrás: Arcanum
- A Magyar Biológiai Kutatóintézetről szóló híradás A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (1928). Forrás: Arcanum
- Plakát 1. Valnicsek Béla és fia Bútor és irodabútor-gyár. Bp. VIII. Erdélyi u. 4. Reklámplakát. Budapest. (1944.) Klösz György és fia. Valnicsek Antal. D. Szabó. Méret: 23×34 cm. Forrás: Axioart.com
- Plakát 2-3. Valnicsek Béla és fia bútorgyár képes termékismertetője. Leporellószerűen hajtott- nyomtatvány 31 bútor képével. Forrás: axioart.com
- Borítókép: A Szent István Patika bútorrészlet Fotó: Tokodi Gábor
Szerzői jogvédelem
A blogon megjelent szövegek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (szentendrei Skanzen), illetve a szerzők szellemi termékei. Azok bármilyen formában történő felhasználása kizárólag a forrás (“SkanzenBlog – A szentendrei Skanzen szakmai blogja / www.blog.skanzen.hu /”), valamint a szerző nevének megadásával engedélyezett.
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!