Szerzők: Bokonics-Kramlik Márta – Nagyné Dr. Batári Zsuzsanna – Steib Janka – Szigethy Zsófia
2025–2026 során a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a fenntarthatóság jegyében tematikus évet szervez.
A tematikus évek rendszere egy komplex ismeretátadást jelentő lehetőség, amelynek során egy fő téma köré vannak felfűzve az intézmény időszaki kiállításai (ehhez kapcsolódva kutatásai és tárgyszerzeményezései), rendezvényei, ismeretátadási programjai, interpretációs kínálata (pl. élő történelem program), kiadványai, kommunikációja, szakmai programjai és egyéb szolgáltatásai (pl. tematikus túrák, applikációs tartalmak). Az egységes üzenet közvetítésére rendkívüli módon alkalmas forma a látogatók számára népszerű, gazdag tartalomátadást tesz lehetővé és a visszatérő látogatást ösztönző ereje van, hiszen mindig új és új tartalommal, interpretációval találkozik az, aki kilátogat a szentendrei Skanzenbe. Emellett pedig a gyűjteményeket és kiállításokat is mindig új színben tudjuk bemutatni az érdeklődőknek.
A tematikus évek fókuszának meghatározásakor az intézmény mindig olyan témát választ, amely társadalmi jelentőségű, és amelyhez az intézmény kutatói és gyűjteménye szervesen tudnak kapcsolódni. Ezáltal fel tudjuk hívni a figyelmet arra a tudásra, amellyel a múzeum hozzá tud járulni a szélesebb közönség szemléletformálásához, egy-egy, akár súlyosabb hatással is bíró jelenséggel kapcsolatos tudatosításhoz. Mindemellett a múzeum társadalmi hasznossága megnyilvánul abban, hogy az általa felhalmozott tudást adaptálja, felhasználását elősegíti, jelenkori relevanciáját és alkalmazhatóságát felvillantja.
A mostani, két évig zajló évad a fenntartható fejlődést emeli ki. Ennek eredeti célja a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek csökkentése, a természeti erőforrások megóvása, és az igazságos gazdasági növekedés lehetővé tétele. Általános megállapítása, hogy lehetővé teszi a jelen nemzedékek szükségleteinek kielégítését úgy, hogy közben nem veszélyezteti a jövő nemzedékek igényeinek kielégítését. A fenntartható fejlődés hozzájárul a társadalmi és egyéni jóllét fejlesztéséhez a gazdasági növekedés, a társadalmi integráció és a környezetvédelem összehangolása által. 2015-ben, ennek megvalósítására 193 állam vezetői egy ENSZ-csúcstalálkozón elfogadták a 17 fenntartható fejlődési célt.[1] Mit tud ehhez hozzátenni egy szabadtéri néprajzi gyűjtemény? Rengeteget. Abban tud segíteni, hogy közzé teszi, hogyan tudunk a néprajzi ismeretek segítségével ennek a 17 célnak az eléréséhez hozzájárulni. A hagyományos paraszti tudás számos eleme felel meg a fenntartható életmód követelményeinek, akár az építészetet, akár a lakáskultúrát, a háztartást, a hagyományos ökológiai tudást helyezzük előtérbe. 2025-ben a tágabb környezetet, a kertet, illetve a portán álló lakóházat emeltük ki, 2026-ban a házban folyó élet, az ott élő ember és a közösség jelenik meg a tudásátadásban. Az alábbi összefoglalóban is e szerint következnek a résztémák: a kertet érintő ismeretátadást követően a népi építészet mai, fenntarthatósággal való kapcsolatai kerülnek sorra.
[1] https://unis.unvienna.org/unis/hu/topics/sustainable_development_goals.html Letöltés ideje: 2025. 08. 07.
A kert
A Skanzen különlegessége, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként természetvédelmi területen fekszik, és így maga a múzeum is részévé vált a helyi ökológiai rendszernek. A hagyományos parasztkertekkel együtt a Skanzen aktívan hozzájárul a terület biodiverzitásának megőrzéséhez, felhívva a látogatók figyelmét a természetvédelmi értékekre és a gazdag élővilágra.
A múzeumban a kertek nem egyszerűen díszítőelemek. A parasztházakhoz tartozó kertek úgynevezett történeti kertek, amelyek kialakítása alapos etnobotanikai kutatások és telepítési tervek szerint történik. Ez a munka a múzeum tudományos néprajzi tevékenységének szerves része, amelynek célja, hogy minél hitelesebben és a maga komplexitásában mutassa be a paraszti életet. A történeti kertekben régi, őshonos növényfajtákat gondozunk, amelyek nemcsak a genetikai sokféleség megőrzését szolgálják, hanem a paraszti életmód önellátó jellegét is szemléltetik. A látogatók így a múlt fenntartható tudását ismerhetik meg.
Napjainkban egyre többet hallani a biokertekről és az ökológiai kertészetről. Bár sokan újkeletű divatnak gondolják, valójában ez a gazdálkodási mód a hagyományos paraszti kertek évszázados tudására épül. Az ökológiai művelés olyan kertészeti gyakorlatot jelent, amely tekintettel van a természetes ökoszisztéma egyensúlyára, miközben fenntartható és környezetbarát módon neveli a növényeket. A Skanzenben található biokertekben, közösségi és iskolakertekben figyelembe vesszük ezeket a módszereket, példát mutatva azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akik nyitottak a régi és új kertészeti gyakorlatok okos felhasználására a kiskertekben, nemcsak itt a múzeumban, hanem otthoni környezetükben is. A Skanzen kertekhez kapcsolódó programjai nem egy modern koncepciót erőltetnek a múltra, hanem éppen a hagyományos, fenntartható tudást emelik vissza a köztudatba.
A Skanzen Biokertje a vegyszermentes kertészkedés élő példája, ahol újra felfedezhetjük a természet egyensúlyát biztosító módszereket. Ennek alapja a természetes növényvédelem, a komposztálás, a mulcsozás és az észszerű öntözés. A fenntartható kertészkedés nem csupán egy hobbi, hanem a felelős életmód része, amihez nem kellenek drága eszközök vagy vegyi anyagok. A kertet a Biokertész tanfolyam[1] résztvevői gondozzák, akik így az elméleti tudást gyakorlatban is elsajátíthatják és otthon is hasznosíthatják azt. A kerti munka nemcsak a növényeknek, de a testnek és a léleknek is jót tesz!
Immár hetedik éve, hogy helyi és környékbeli iskolák bevonásával létrehoztuk a múzeumi Iskolakert programot. Az együttműködés célja, hogy megismertessük a gyerekekkel a hagyományos paraszti növénytermesztés alapjait, a régi növényfajtákat, a vetés, ültetés, gondozás és betakarítás folyamatát. A kézzelfogható tevékenységek révén megtapasztalhatják a természeti ciklusokat és a fenntartható gazdálkodást. A program játékos formában ötvözi a tanulást a gyakorlati tapasztalattal, elősegítve a környezettudatosság és a természettel való közvetlen kapcsolat megértését. Az ismeretátadási programra való igényt jól mutatja a résztvevők száma: az elmúlt években 43 osztály, vagyis mintegy 1000 gyermek vett részt az Iskolakert programban. Az Iskolakerten túl számos megrendelhető múzeumpedagógiai foglalkozáson is szerepet kapnak a kertek, a környezetismeret, a fenntarthatóság, ezeken az alkalmakon bővítjük a résztvevő gyerekek természeti ismereteit és erősítjük ökotudatos gondolkodásukat.
A közösségi kertek a múlt század elején, a háborúk miatti élelmiszerhiány enyhítésére jöttek létre. Az ún. urban agriculture Nyugat-Európából és az amerikai kontinensről indult, ahol a használaton kívüli városi területek és telkek rehabilitációjával hoztak létre kerteket. A Skanzen Közösségi kertje 2013 óta működik a Dél-Dunántúl tájegységben, célja sokszínű és összetett: a környezeti nevelés, fenntarthatóság, ökológiai zöldségtermesztés, generációk közötti kapcsolatteremtés, rekreáció és még sok egyéb téma kapcsolható hozzá. A közel 200 négyzetméteres területen 2025-ben 9 család kertészkedik, többségük Budapestről és Szentendre környéki településekről jár ki rendszeresen a múzeumba. A közösségszervezés és -építés mellett a kertművelésben használható fenntartható megoldások keresését és alkalmazásának népszerűsítését is kiemelt feladatnak tekintjük.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum több mint tíz éve szervez különleges programokat demenciával élő embereknek, amelyek hozzájárulnak fizikai és mentális jóllétükhöz, és segítenek lassítani a betegség lefolyását. A Skanzen ebben a munkában egyedülálló helyszínt kínál, ahol a házak és a tárgyak mellett a természet és a kertek is a terápia szerves részei. A kertészkedés egyfajta érzékszervi időutazás. A résztvevők a virágok illatán, a levelek tapintásán és a friss föld nedvességén keresztül idézhetik fel a régi, kedves emlékeket. Ezek a tapasztalatok nemcsak megnyugtató, biztonságos környezetet teremtenek, de pozitívan hatnak a kognitív funkciókra is. Az egyszerű kerti munkák, mint az ültetés vagy a gyomlálás, sikerélményt adnak, erősítik az önbizalmat és csökkentik az elszigeteltség érzését. A közös kertészkedés során elinduló beszélgetések és az egymással megosztott történetek megerősítik a közösséghez tartozás érzését, ami a demenciával élők számára különösen fontos.
A szélesebb értelemben vett kert tematikájával a látogatók több aktív helyszínen is találkozhatnak a múzeumban, ahol a hagyományőrök segítségével interaktív módon szerezhetnek új ismereteket a témáról. A Boszorkánykonyha egy olyan helyszín, ahol a látogatók a gyógynövények világába nyerhetnek bepillantást. A program középpontjában a Skanzen területén gyűjtött gyógy- és fűszernövények állnak. 2025-ben különös figyelmet kap a biodiverzitás megőrzése és a gyűjtögetés hagyománya. A témát érdekes tablók és havonta cserélődő, egy-egy a gyűjteményünkből kiállított tárgy köré épülő beszélgetések teszik még izgalmasabbá. A helyszín célja, hogy a hagyományos gyógyító praktikákon keresztül rávilágítson a természet sokszínűségének fontosságára és a tudatos gyűjtögetés értékeire. A Dédanyáink konyhatitkai aktív helyszín a paraszti háztartásokban alkalmazott tartósítási és feldolgozási módszereket mutatja be. A Skanzen kertjeiben termesztett és a környékén gyűjtött növények, termések feldolgozása áll a középpontban. A látogatók megtanulhatják, hogyan készültek régen az aszalt gyümölcsök, savanyúságok vagy lekvárok, és hogyan biztosították az emberek az élelmiszer-ellátást a téli hónapokra. A program rámutat a pazarlásmentes életmódra és az önellátásra, amely a mai fenntarthatósági törekvések egyik alapja. A Fa-háza a fák mint megújuló természeti erőforrások alapos megismerésére hívja a látogatót. A helyszínen különböző famegmunkálási lépéseket kipróbálva (pl. hántolás, gyalulás) tanulhatnak a különböző fafajtákról és azok tulajdonságairól, illetve arról hogy melyik fajta volt a legalkalmasabb építkezésre, egy-egy eszköz, bútor vagy más használati tárgy elkészítésére.
A Skanzen Örökség Műhely sorozatának keretében több alkalommal gyógynövényes workshopokat hirdettünk meg, Gyógynövényes teakeverékek, Natúrkozmetikumok, Gyógynövényes illóolajok témában. A résztvevők szakemberek segítségével megtanulhatják a gyógynövények azonosítását, gyűjtését és feldolgozását. A workshopok témái a különböző évszakokhoz, az éppen szezonálisan gyűjthető növényekhez igazodnak, a natúrkozmetikumok workshopon megjelentek a méz és méhviasz alapú szépítőszerek is.
A Jókai emlékévhez kapcsolódóan új tematikus Bringatúrát is ajánlunk a látogatóknak Kertészet és szőlészet címmel. A biciklitúra során a látogatók bejárják a különböző tájegységek kertjeit és pincéit. A túra a Skanzen Galériában található Hogyan csináljuk meg a földet? A kertészkedő Jókai Mór című időszaki kiállítással zárul. A kiállítás Jókai Mór Kertészgazdászati jegyzetek című művét alapul véve mutatja be a 19. század végének kert- és szőlőkultúráját. Az említett kiállításhoz és a Felföldi mezőváros tájegységhez kapcsolódóan Jókai kertje című vezetett sétán is részt vehetnek a látogatók. A tematikus túrák során az érdeklődők megismerkedhetnek a hazai szőlőtermesztés történetével a filoxéravész előtt és után.
Ugyancsak a filoxéravész van az élő történelem program középpontjában. A Felföldi mezővárosban játszódó jelenet szereplői egy szőlőtulajdonos özvegyasszony és a szőlőjében munkát vállaló kapás, akik a filoxéravész terjedésének időpontjában, a Tokaj-Hegyalján többek között arról beszélnek, hogy milyen hatása van a filoxérának az életükre: a kapás ugyanis Amerikába tervez kivándorolni, mert kilátástalannak érzi a megélhetését. Szóba kerül az is, milyen házi praktikákkal próbáltak védekezni a szőlőgyökértetű ellen, és hogy hogyan tervezték újratelepíteni a szőlőket amerikai fajták segítségével.
A tematikus év során több rendezvényünk is kapcsolódik a kertekhez. A Közösségek Hetében megrendezett Zöldellő Majális és az Anyák napja, valamint a Múzeumok Éjszakája, az augusztus 20.-i Zöld Fesztivál (amelybnen megjelennek a méhek is), illetve a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében megrendezésre kerülő őszi témahét és Márton-nap is számos olyan elemet tartalmaz, amivel a látogatók figyelmét felhívjuk a fenntarthatóság fontosságára. Több alkalommal is meghirdettük a Kérdezd a kertészt! programot, ahol a Skanzen volt főkertésze ad tanácsot az érdeklődőknek. A rendezvények megvalósításába olyan helyi és környékbeli együttműködő partnereket is bevontunk (pl. Pomázi Ökokör, Pilisi Parkerdő, MME, Szentendre főkertésze), akik szakértelmükkel további praktikus információt tudnak a látogatóközönségnek átadni.
A kerthez szorosan kapcsolódik egy altéma, amire a kiállításokban utalunk, mégpedig a méheké. A tematikus év keretén belül megjelöltük a tájegységekben található méheseket. A múzeumi méhesek változatosak, így például a Bakony, Balaton-felvidék tájegység Kádártai lakóházánál a kőkerítésnél kialakított méhest, mellette, a mindszentkállai udvaron önálló építményt láthatunk. A falvak szélén lévő önálló méhesekre példa a Kisalföld tájegység Nagybajcsi méhese. A tematikus évben célunk megmutatni, milyen sokféle méhes kapott helyet a múzeumban, mennyire volt alapvető ismeret a méhészettel kapcsolatos tudás, milyen specialistákat igényelt. Így az egyes méhesek mellett egy-egy tematikus portajelölő táblát helyeztünk el. A táblák egyedi, a tematikus év arculatába illeszkedő megjelenése és sárga színe hívja fel a látogatók figyelmét arra, hogy a tematikus évhez kapcsolódó információt olvashatnak az adott helyszínen. A vizuális megjelenítés segít összekapcsolni a múzeum területén lévő különféle szövegeket, adatokat, amik önmagukban is értelmezhetőek, de az érdeklődők számára egy részletesebb képet adnak nemcsak a beporzók védelméről, de a paraszti méhészetről, annak eszközeiről és formáiról is. A méhészeti tudás nemcsak a méznyerés ismeretéből állt, hanem összefonódott a természetismerettel, a néphittel, a népi vallásossággal is, ezért a méhekről szóló biológiai és ökológiai ismeretek mellett a paraszti méhészet, a méhek társadalma, a méhészeti eszközök, a mázkészítés folyamata, a méz táplálkozásban betöltött szerepe, a méhlegelők vagy a méhek folklórban dokumentálható jelenléte is megjelenik a tudásátadásban.
Kialakítottuk a Mézes portát a filkeházi lakóházban, itt különböző fajtájú mézek kóstolása teszi teljessé az élményt. Azért, hogy más-más korosztályokhoz is eljuttathassuk a méhek ökoszisztémában betöltött szerepének fontosságát, játékot is terveztünk ennek bemutatására. Létrehoztunk egy applikációs túrát is, melyben rövid, az egyes kiállításokhoz kapcsolható tartalmakat olvashat a látogató. Így például a székelykeresztúri patikában a propolisz sokoldalú használatára hívjuk fel a figyelmet, a marosvásárhelyi Korzó kávéház emeletén látható szabadkőműves kiállításban a méhkaptárról mint szimbólumról tudhat meg érdekességeket a látogató. A beporzók jelenléte kulcsfontosságú a bolygó ökológiai egyensúlyának megőrzésében, ezért lényeges felhívni a figyelmet arra, hogy mit tehetünk értük. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet arra is, hogy az egyén mit tehet ezért: a múzeumi kerteken keresztül előtérbe kerül a fenntartható gazdaság, amely minimalizálja a káros vegyszerek használatát, valamint célunk kiemelt figyelmet fordítani a természetes élőhelyek védelmére is. Ezért került a ház és a kertek kiemelt témák mellé az idei évben a méhészet is, hiszen a hagyományos méhészet módszerei, a vegyszermentes gondozás, a fajgazdag élőhelyek megőrzése, a kaptárak természetes anyagból való építése ma újra értékes tudássá válhatnak. A ma is fellelhető méhészeti emlékek potenciális eszközei lehetnek a fenntartható jövő felé vezető útnak.
[1] Dr Garami Márta – Jakab Lászlóné – Patkó Györgyi: Biokertész tanfolyam: https://biokertesz-tanfolyam.hu/biokertesz-gyakorlat
A ház
A tematikus év másik kiemelt témája a fenntartható építészet, ami a Skanzen múzeumi reprezentációjának kulcseleme. A koncepció megalkotásakor célunk volt a látogatók számára érzékelhetővé tenni, miként nyújthat inspirációt a hagyományos építészeti tudás a mai kor környezetbarát építkezési törekvéseihez. Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a múzeumi bemutatás mely területeit újítsuk meg a fenntarthatóság jegyében, hogy minden korosztály számára vonzó és inspiráló élményt nyújtsanak. Az interpretációs formák között helyet kaptak a témában szervezett tematikus túrák, bringatúrák, témanapok, workshopok, bemutatók, melyek a múzeum rendezvényeihez kapcsolódva nyújtanak interaktív programokat. Emellett új, kiegészítő tartalmakkal ruháztuk fel az élő múzeumi helyszíneket is.
2025-ben júliustól októberig havi bontásban egy-egy alapvető építőanyagra koncentrálunk, olyan földrajzi régiókat kiemelve, ahol annak használata évszázadokon át meghatározó volt. Tematikus programcsomagot alakítottunk ki, amelyben a környezettudatos építészet szemléletét a múzeum területén található tájegységekhez és építőanyagokhoz kapcsolódóan mutatjuk be: júliusban a fa építőanyag kap hangsúlyos szerepet a Nyugat-Dunántúl népi építészetén keresztül, augusztusban a kő kerül középpontba, valamint a Felföldi mezőváros tájegység, szeptemberben a földépítészetet emeljük ki a Felső-Tiszavidék példáin keresztül, októberben pedig az égetett agyag felhasználása jelenik meg a Dél-Dunántúl tájegység építészeti örökségére építve. A tájegységek bejáratánál elhelyeztünk egy-egy pavilon installációs elemet, amelyek az adott alapanyagokkal kapcsolatban adnak tájékoztatást a látogatóknak.
Mindehhez tematikus napok is kapcsolódnak: a júliusban tartott Középpontban a fa című programon egy különleges tárlatvezetés keretében a népi építészet árnyékolástechnikáit ismerhették meg a látogatók, valamint részt vehettek kézműves foglalkozásokon. A nap folyamán az érdeklődők saját szemükkel figyelhették meg, hogyan kel életre a fa a zsindelykészítés, valamint a nyílászárók felújítása során az emberi kéz munkája hatására.
Augusztusban a Skanzen szintén tematikus nappal várja a látogatókat Középpontban a kő címmel, ahol minden a kövek körül forog. A nap célja, hogy játékos, látványos és interaktív módon mutassa be, milyen szerepet játszanak a kövek az építészetben, a művészetben, a mindennapokban és a népi kultúrában. A látogatók betekintést nyerhetnek a kőfaragás mesterségébe, emellett a kő művészi megformálásának rejtelmei is előtérbe kerülnek, kapcsolódva a szentedrei közösséghez, Szentendréhez mint a művészetek városához.
A Középpontban az agyag elnevezésű tematikus napunk során szeptemberben a látogatók megismerhetik, hogyan épültek a házak földből, saját kezű munkával és sok-sok tudással. Ezen a napon a földépítészet kerül reflektorfénybe, ahol kicsik és nagyok egyaránt belekóstolhatnak a vályogvetés mesterségébe, megismerhetik a vályogtégla készítésének lépéseit. A tematikus nap keretében egész nap kézműves foglalkozások, felfedező túránk során pedig játékos feladatok és érdekességek várják az érdeklődőket.
Az októberi témanapon a látogatók játékos feladatokon és kézműves foglalkozások keretében megismerhetik az égetett agyag világát. A bringatúra során betekintést nyerhetnek abba, milyen titkokat rejtenek a múzeum téglaépületei. A túra során megtudhatják, miként vált a tégla az építészet meghatározó elemévé, és milyen történeteket hordoznak magukban ezek az ősi építőanyagok. Megismerkedhetnek a tégla és cserép újrahasznosításának különféle módjaival is, valamint az is feltárul, milyen kulcsszerepet töltött be a vasút az agyagból készült építőelemek elterjesztésében. Felfedező túránk során pedig megismerhetik az égetett agyag építőanyagokat a múzeumban.
Az Építészeti tudástár – Népi építészeti minták korunk fenntartható építészetéhez című kiállítás az Észak-Magyarországi falu tájegység Erdőhorváti módszertani házában azt a témát járja körül, hogy mit tanulhatunk a népi építészettől, a hagyományos tudás mai értelmezésére, gyakorlati tanulságaira fókuszálva. A kiállítótér konyhájában a látogatók elsőként elméleti bevezetést kapnak a témához, majd az első szobában azt tárjuk fel, milyen szerepet játszhat a múzeum mint tudásközpont a népi építészeti örökség megőrzésében. Kiemelt szerepet kap a Skanzen mint a hagyományos építészeti módok és tudás őrzője és közvetítője, valamint a tájházak mint a helyben megőrzés példái. A hátsó kiállítótérben azok számára nyújtunk gyakorlati útmutatást, akik ilyen típusú, hagyományos épülettel rendelkeznek. Itt lépésről lépésre ismertetjük, hogyan lehet hozzáértéssel és tisztelettel nyúlni ezekhez az építményekhez, segítve a megőrzést és korszerűsítést. A kiállítás megtekintése értékes tudással gazdagíthatja azokat is, akik új lakóház építését tervezik. Az udvaron elhelyezett három pavilon installáció új megközelítéseket kínál a jelen és a jövő irányába, inspirációt nyújtva, hogyan lehet a népi építészet értékeit mai formában tovább gondolni.
A tematikus év során ezen a kiállításon kívül még két továbbit is megtekinthetnek az érdeklődők. Az egyik időszaki kiállítás a vályogtégla-vetés folyamatát mutatja be a Felső-Tiszavidék tájegységünkben. Októberben pedig az Építészet világnapjához kapcsolódva bélyeges téglákat bemutató időszaki kiállítás készül. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Dél-Dunántúl tájegységének őcsényi istállójába tervezett kiállítás történeti áttekintést nyújt többek között a bélyeges téglák gyártásáról és a téglajelekről. A kiállítás központi üzenete, hogy a bontott építőanyagok újrahasznosítása nemcsak fenntartható megoldás, hanem különleges esztétikai értéket is hordoz. A bélyeges téglák múltat idéznek, családi és építészeti történeteket mesélnek, miközben arra ösztönöznek bennünket, hogy újragondoljuk az új elsőbbségét a régivel szemben.
A kiállítások mellett más módon is kiemeljük a fenntartható építészetet: Kint is bent is: megoldások a napvédelemre című tematikus túrával júliusban árnyékolás témában a hagyományos építészeti megoldásokat állítottuk középpontba, úgy, mint a tornácok, verandák, színek, illetve a vastag vályog- és kőfalak, valamint a régi típusú nyílászárók. A túrával célunk volt rávilágítani arra, hogyan védekeztek őseink a hőség ellen természetes módon, a környezettel összhangban. Mindezt a látogatók a túra során összevethetik a mai korszerű megoldásokkal, például a klímahomlokzatokkal vagy a légkondicionáló berendezésekkel.
A Sarkon fordul: ajtók és ablakok címet viselő tematikus túra a hagyományos nyílászárók sokszínű világába adott betekintést. A szintén júliusban vezetett séta során a látogatók átfogó képet kaphattak az ajtók és ablakok történeti fejlődéséről és azok szerepéről a népi építészetben. A túra célja volt bemutatni, hogy ezek a mindennapi használati elemek hogyan tükrözik az adott közösség életmódját és környezethez való alkalmazkodását.
A Kő-kövön elnevezésű tematikus túra és bringatúra a hagyományos kőépítkezés világába vezeti be a látogatókat augusztusban, miközben bemutatja a kőhöz kötődő mesterségeket. A séta, valamint a múzeum nagyobb területét érintő bringatúra során feltárul, hogyan vált a természetes kő meghatározó építőanyaggá, és hogyan alkalmazták azt különféle épülettípusok esetében – a lakóházaktól a gazdasági épületekig.
A Föld-ház címet viselő tematikus túra során szeptemberben a résztvevők elmerülhetnek a hagyományos földépítészet világában; feltárul, hogyan alkalmazták régen a földet, ezt az egyszerű, tartós és sokoldalúan felhasználható anyagot az építészetben, és az érdeklődők betekintést nyerhetnek abba, miként illeszthetők ezek a technikák a környezettudatosságot szem előtt tartó építészeti megoldásokba.
A múzeum tüzelőberendezéseit bemutató tematikus séta a népi építészet fontos szeletét tárja a látogatók elé. A túrával célunk érzékeltetni a tüzelőberendezések szerepét a mindennapi életben és az építészeti megoldásokban, valamint bemutatni ezek fejlődését, anyaghasználatát és regionális eltéréseit.
Fás legjeink címmel applikációs túrát is összeállítottunk az érdeklődők számára. Az applikációban, valamint a múzeum területén elhelyezett táblákon célunk volt kiemelni egy-egy faépítkezéssel kapcsolatos érdekességet.
Összegzés
A Zöld Skanzen tematikus év reményeink szerint sokat tesz azért, hogy felhívjuk a figyelmet erre a napjainkban erősen jelen lévő témára, különböző eszközökkel, különböző korosztályok számára releváns módon. A múzeumoknak hatalmas felelőssége van abban, hogy a náluk lévő tudással segítsék a társadalmat a gyűjteményeikhez, kutatási profiljukhoz kapcsolódva, hogy a hosszú évek alatt felhalmozott tudás ma is adaptálható legyen.
You must be logged in to post a comment.