Ha visszarepülnénk az időben egészen az 1800-as évek elejéig, és bepillantanánk József nádor budai palotájának ablakán, a Podmaniczkyak szalonjába vagy a krisztinavárosi kisdedóvó karácsonyi ünnepségébe, akkor megláthatnánk az első karácsonyfákat, amelyeket Magyarországon állítottak.
A társadalmiasítás ma már elengedhetetlen része egy múzeum sikeres működésének. De miért jó a közösségek bevonása kulturális intézmények, múzeumok, könyvtárak működésébe?
Az első világhháborús korszakkal foglalkozó kutató nem is gondolná, milyen kincsek bukkanhatnak fel a csaknem száz évig elfeledettségbe burkolódzó családi relikviák között.
Ha 1956-ról van szó, általában a fővárosi események jutnak eszünkbe, kevesen gondolnak a vidéki történésekre, melyek a forradalomhoz vagy annak előszeléhez köthetők.
Hogyan áll össze egy élő történelmi játék? Valóban éltek a szereplői? Mi alapján választjuk ki a karaktereket és alakítjuk ki a történetet? És mi a köze mindennek a valósághoz?
A muzeológus számára a tárgy értékét sok esetben nem annak anyagi minősége vagy kivitelezése adja, hanem az, ha a tárgy mesélni tud.
Lehetnek kicsik, nagyok, több helyiségesek. A háztól különállóak vagy azzal egybeépítettek. A variációk száma végtelen. Miért érdekes a nyári konyha?
Van egy izgalmas munkahelyünk, ahol nap mint nap rengeteg érdekes dolog történik. Ezeket szeretnénk megosztani veletek.
A madarak hangja mozgások és rezgések által közvetíthető hallássérült társaink számára. Így ők is megtapasztalhatják az ének sokszínűségét.
